Acta Papensia 2008 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 8. évfolyam (Pápa, 2008)

2008 / 1-2. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: Az ugodi fürdő 1840-en

Kisebb közlemények 1. Pest, 1840. október 1. A Regélő c. folyóirat közleménye az ugodi fürdőről Pápa Veszprém vfármegye] szebb városa. Nevezetes itt a' ritka szépségű katholikus templom; a' magyar hitűek kollégiuma21. - Polgárai különösen kitüntetik magukat a' vendég-szeretettel, kik között a' ritka jelességű Tarczy Lajos22 elsőbbséget érdemel. - Ez tanult vándort, ha bár ismeretlent, a' hódo- lás vegyes szívességgel fogadni. - Ez vala képes szün-óráit, a' tőle most elő­ször látottnak kedvéért23, az ott létező muzeum24 sokféle műszereinek muto­gatására 's fejtegetésre fordítni. ­Pápától egy és Vi órányi távulságra fekszik hasonlag Veszprém megyében a' fürdő, e' vasas savanyokkal diszlő gyógyhely. Délről három óra-negyed választja a' bakonybéli apátságtól, 2 mérföld Marczaltő helységtől 's 5 mér­föld a hires csornai prépostságtól. ­Ugod forrásait nem rég ismerik25 's használják; de ez valódi becsének méltánylatára úgy szóllván nem is tartozik. Érdekes mindazáltal tudni, hogy a' pápai gr. Esterházi26 Ugodnak, mint gyógyhelynek, virágoztatására 's díszítésére igen sokat munkál; mert ő egy saját fürdőhelyi orvost, sebészt 's egy a' szükségnek megfelelő felügyelő személységet27, melly részvényesek­ből áll, alkalmazott, 's az ide vezető utakat is javíttatni rendelé. ­Azon élénk gond is, mellyet a' gróf Ugod díszére különösen az újabb időkben fordított, szint' úgy dicséretre méltó, valamint azon csüggedetlen buzgóság, melylyel a' fürdő részvényesei részint javításokat eszközleni, ré­szint újdonságokat alkotni, 's igy azt nevezetessé tenni törekesznek. 21 értsd: református kollégium 22 Tarczy Lajos (1807-1881) főiskolai tanár, a kollégiumban filozófiát, majd matematikát és fizikát tanított, számos tankönyvet, szakkönyvet írt. 1841-ben ő szervezte meg a híres Képző­társulatot. 23 értsd: kedvéért 24 A Pápai Református Kollégium muzeális gyűjteményeiről és szertárairól van szó, melyet a főiskolai tanárok kezeltek. 25 A források vizét hivatalosan 1823-ban elemezték, a fürdőzés 1824-ben indulhatott be. Vö. CSERESNYÉS 1841. 6., JAKAB 2001. 33. A forrást 1827 óta népszerűsítették a hazai magyar és német hírlapokban. 26 A pápai-devecseri-ugodi uradalom tulajdonosa a pápai gróf Eszterházy család volt. 27 Az ugod-vadkerti gyógyfürdőt az uradalom 1840-1844 között részvénytársasági formá­ban üzemeltette, azt követően saját kezelésbe vette, s bérlőknek adta ki. Jelenlegi ismereteink szerint egészen 1881-ig működött, ekkor a fürdő az 1874-ben megnyitott pápai uszoda hatására megszűnt. Vö. JAKAB 2001. 36-39., 59-60. Acta Papensia VIII (2008) 1-2. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom