Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

3-4. szám - Szemle - Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig

Szemle Az első korszakot 6, a másodikat 20, a harmadikat szintén 20 forrás rep­rezentálja. Megjegyzendő, hogy egy-egy forrás sok esetben irategyüttest, azaz több összetartozó iratot (pl. számadás és mellékletei) jelent, így valójá­ban sokkal több egyedi iratot tartalmaz a kötet. A jezsuita iskolajátékokat ismertető első számú forrásban pl. 33 dramatikus játék leírását ismerhetjük meg. Ezek különlegessége, hogy a vallási nevelés és a latin nyelv elmélyíté­sét szolgálták változatos formában. (A rend megszüntetéséig Győrben egyébként több, mint háromszáz jezsuita iskolai színjátékot adtak elő.) Az első korszak forrásanyaga főként Staud Géza jezsuita iskolai színját­szást bemutató forráskötetére (1986), Koltai Virgilnek a győri színészetet összegző kétkötetes monográfiájára (1889-1890), valamint Lám Frigyesnek a győri német színészetet bemutató tanulmányára (1933) épít, az első eredeti forrás Ignacz Mayerhoffer színházfelügyelő 1811. évi német nyelvű szám­adása. így azt mondhatjuk, hogy a kötet érdemben a XIX. század első felé­nek győri színháztörténetéhez hoz új, korábban nem közölt forrásokat. A városi levéltárban őrzött és külön kezelt ún. városi színházi iratok gyűjte­ménye olyan mennyiségű, hogy belőle már válogatni kellett a kötetbe. A forrásgazdagságnak köszönhetően a második korszakban 60 %-ot,. a harma­dikban 85 %-ot tesznek ki az újonnan közölt források. Egy-egy levéltári forrásközlés szerkezete azonos: sorszám után a fejregeszta (a keltezés helye, ideje, regeszta) következik, majd azt követi szövegközlés, azután a forrás irattani meghatározása, továbbá lelőhelyének leírása olvasható. A kötet használója egyelőre a tartalomjegyzék alapján tájékozódhat, az összesített névmutatót a forráskiadvány-sorozat harmadik kötetében kívánják közzétenni. A források egy része már korábban megjelent, másik részét azonban a kutatók nem hasznosították. A színházi életet sokféle levéltári forrás tükrözi: így pl. a színidirektorok kérelemlevelei, bérleti szerződései, a városi tanács jegyzőkönyvének részletei, városi számvevők jelentései, színházfelügyelői számadások. A reformkorban tűnik fel a helyi sajtó: a Vaterland (1844-1846), majd a Hazánk (1846-1848), melynek újságírói rendszeresen beszámoltak egy-egy színházi előadásról. A kötet e téren némi aránytalanságot mutat, hiszen a Hazánkból hat tudósítást is olvashatunk benne, a Vatelandból viszont egyet sem. A forráskiadás csoportmunka eredménye, hiszen a szerkesztést ketten végezték; a számítógépes adatfelvitel Pollák Marianna, a német nyelvű for­rások átírása, jegyzetekkel való ellátása Szakács Anita és Dominkovits Pétc soproni levéltárosok, az olvasószerkesztés Pátkai Tivadar munkája, a lekto­Acta Papensia VII (2007) 3-4. 359

Next

/
Oldalképek
Tartalom