Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Szemle - Források és ritkaságok a győri színjátszás történetéből a 17. század elejétől 1849-ig
Szemle Az első korszakot 6, a másodikat 20, a harmadikat szintén 20 forrás reprezentálja. Megjegyzendő, hogy egy-egy forrás sok esetben irategyüttest, azaz több összetartozó iratot (pl. számadás és mellékletei) jelent, így valójában sokkal több egyedi iratot tartalmaz a kötet. A jezsuita iskolajátékokat ismertető első számú forrásban pl. 33 dramatikus játék leírását ismerhetjük meg. Ezek különlegessége, hogy a vallási nevelés és a latin nyelv elmélyítését szolgálták változatos formában. (A rend megszüntetéséig Győrben egyébként több, mint háromszáz jezsuita iskolai színjátékot adtak elő.) Az első korszak forrásanyaga főként Staud Géza jezsuita iskolai színjátszást bemutató forráskötetére (1986), Koltai Virgilnek a győri színészetet összegző kétkötetes monográfiájára (1889-1890), valamint Lám Frigyesnek a győri német színészetet bemutató tanulmányára (1933) épít, az első eredeti forrás Ignacz Mayerhoffer színházfelügyelő 1811. évi német nyelvű számadása. így azt mondhatjuk, hogy a kötet érdemben a XIX. század első felének győri színháztörténetéhez hoz új, korábban nem közölt forrásokat. A városi levéltárban őrzött és külön kezelt ún. városi színházi iratok gyűjteménye olyan mennyiségű, hogy belőle már válogatni kellett a kötetbe. A forrásgazdagságnak köszönhetően a második korszakban 60 %-ot,. a harmadikban 85 %-ot tesznek ki az újonnan közölt források. Egy-egy levéltári forrásközlés szerkezete azonos: sorszám után a fejregeszta (a keltezés helye, ideje, regeszta) következik, majd azt követi szövegközlés, azután a forrás irattani meghatározása, továbbá lelőhelyének leírása olvasható. A kötet használója egyelőre a tartalomjegyzék alapján tájékozódhat, az összesített névmutatót a forráskiadvány-sorozat harmadik kötetében kívánják közzétenni. A források egy része már korábban megjelent, másik részét azonban a kutatók nem hasznosították. A színházi életet sokféle levéltári forrás tükrözi: így pl. a színidirektorok kérelemlevelei, bérleti szerződései, a városi tanács jegyzőkönyvének részletei, városi számvevők jelentései, színházfelügyelői számadások. A reformkorban tűnik fel a helyi sajtó: a Vaterland (1844-1846), majd a Hazánk (1846-1848), melynek újságírói rendszeresen beszámoltak egy-egy színházi előadásról. A kötet e téren némi aránytalanságot mutat, hiszen a Hazánkból hat tudósítást is olvashatunk benne, a Vatelandból viszont egyet sem. A forráskiadás csoportmunka eredménye, hiszen a szerkesztést ketten végezték; a számítógépes adatfelvitel Pollák Marianna, a német nyelvű források átírása, jegyzetekkel való ellátása Szakács Anita és Dominkovits Pétc soproni levéltárosok, az olvasószerkesztés Pátkai Tivadar munkája, a lektoActa Papensia VII (2007) 3-4. 359
