Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Kovács I. Gábor: Prozopográfiai források és módszerek felhasználása a magyar társadalomtörténetben
Műhely rális közegből s milyen tőkéket hozhattak otthonról. Az adatgyűjtés ebben a tekintetben tehát egészen pontosan az elittagok apjára/gyámjára vonatkozott. Az 1550 elittag 96 százalékának az atyjáról sikerült a körülményekhez képest elég pontos adatokat gyűjtenünk. Egy szűkebb minta, az 568 egyetemi tanár esetében pedig a felderítettség 99 százalékos. Ez utóbbit, az egyetemi tanárok atyáira vonatkozó anyagot nagyobbrészt már fel is dolgoztuk.2 Most elsősorban erre a feldolgozásra támaszkodunk, de az 1550 fős adatgyűjtés tapasztalatait is hasznosítjuk. Az a probléma, hogy milyen családokból rekrutálódtak a tudáselit tagjai s azon belül az egyetemi tanárok, egyértelműen társadalomtörténeti kérdés. A válaszadáshoz pedig feltétlenül szükség van prozopográfiai módszerekre is. A prozopográfia szisztematikus kutatást jelent egy meghatározott személyi kör/társadalmi csoport személyi adatainak összegyűjtésére majd elrendezésére. A kutatás céljától, előfeltevéseitől s persze a forrásadottságoktól is függ, hogy milyen változókhoz milyen személyi adatokat gyűjtünk. Az intézetünkben induló történeti elitkutatások rutinszerűen gyűjtöttek olyan alapváltozókat, mint a születési év, hely, vallás s az apa valamilyen társadalmi csoporthoz való tartozásának adatai. Ha most az utóbbi, itt szándékosan tágan meghatározott, a társadalmi csoportra vonatkozó változó kezelését tekintjük át, s figyelmünket kiterjesztjük visszafelé a két világháború közötti úttörő politikai elitvizsgálatokig - Lakatos Ernő és Rudai Rezső dolgozatáig3 - illetve előre felé a Karády Viktor által mostanában szervezett széleskörű történeti elitkutatásokig4, akkor lényegében azt látjuk, hogy a szerzőnek, kutatónak adva van egy ilyen-olyan elméleti alapokon nyugvó globális társadalomképe, többé-kevésbé differenciált, de határozott elképzelése a társadalom szerkezetéről, a szerkezeten belül létező nagy társadalmi csoportokról, alcsoportokról, esetleg finomabb konfigurációkról. Majd a gyűjtőmunka során kapott adatok alapján többkevesebb mérlegelés után megtörténik az egyének beazonosítása, besorolása a klasszifikáció valamelyik dobozkájába. A klasszifikáció lehet finomabb, a besorolás, kódolás körültekintőbb, de a séma nagyjából ugyanaz. Ezeknek a kutatásoknak egyébként egy-két kivételtől eltekintve Rudai 1936-os dolgozatától Karádyig jellemzően egysíkú, illetve viszonylag szűkös a forrásbázisa is. Talán a történeti szociológiáról alkotott leegyszerűsítő képzeteink is ludasak abban, hogy sokszor úgy gondoljuk, egy-két tömegesen 64 Acta Papensia VII (2007) 1-2. 2 KOVÁCS I. Gábor-KENDE Gábor 2006. 3 LAKATOS Ernő 1942.; RUDAI Rezső 1936. 4 Karády Viktor a középiskolai diákság illetve különböző felsőoktatási intézmények hallgatóinak rekrutációjáról gyűjt adatokat, tehát az elit fogalmát igen tág értelemben használja.
