Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Hudi József: Zsidó ifjak a Pápai Református Kollégiumban 1848 előtt
Műhely Az izraelita oktatási és közművelődési intézetek, intézmények vázlatos történetét Szalai Antal helytörténész napvilágot látott két munkájából ismerhettük meg.10 A nyilvános elemi iskola alapítását ő is 1826-ra teszi, ami kiigazításra szorul, ugyanis a felvételi naplóban 1815-ben már az első pápai zsidó diáknál, a 13 éves Gold Salamonnál feljegyezték, hogy a helyi zsidó elemi iskolából („ex schola Judeorum Papensi") jött.11 Az előző tanévben vele együtt egy-egy nógrádi (balassagyarmati) és morvaországi zsidó diák is a pápai zsidó iskolába járt. Az iskola korai történetének feltárása a jövő kutatás feladata. A töredékes tudásnak az oka, hogy az idők folyamán elpusztultak az alapvető történeti források. A zsidó hitközség levéltára teljesen,12 Pápa városáé13 és a pápai Esterházy-uradalomé túlnyomórészt megsemmisült,14 mielőtt értékes anyagukat felhasználhatták volna a kutatók.15 Egyedül a református kollégium levéltára maradt fenn viszonylag épen, ebben azonban a zsidóságra vonatkozóan nem kutattak, bár Trócsányi Zsolt egyháztörténész már 1948-ban felhívta a figyelmet az iskolai kimutatások, nyilvántartások hasznosíthatóságára.16 A forráshiány mellett egy másik tényezőt is figyelembe kell venni. Nevezetesen azt, hogy a hagyományos megközelítési módok mögött a maitól eltérő, a társadalomtörténeti mozzanatokra érzéketlen történelemszemlélet húzódott meg. A magyar oktatástörténeti feldolgozások általában a liberális polgári állam kiépítéséhez, a tanszabadság bevezetéséhez kötik azt a döntő változást, 10 SZALAI Antal: A pápai zsidóság története és a hitközség szerepe a város társadalmi életében. Pápa, 1996. Jókai Füzetek 19. Uő.: A pápai zsidóság asszimilációs törekvései és polgárosodása 1600-1944. Pápa, 2003. Jókai Füzetek 37. 11 KÖBLÖS József (szerk.): A pápai református kollégium diákjai 1585—1861. Pápa, 2006. 486. 12 A hitközség történetének írója is arról panaszkodott, hogy a XVIII. századból „jegyzőkönyv, vagy egyéb hitelt érdemlő kútfő" nem maradt fenn. Vö. SCI IOOR 1905.197. 13 A város levéltára a második világháború alatt pusztult el, előző állapotát, anyagának gazdagságát mutatja MOLNÁR István: Pápa megyei város levéltára. Pápa, 1942. 14 FÜLÖP Éva Mária: A pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom megszervezése és gazdálkodása a 18. század folyamán. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970- ig. Főszerk. Kubinvi András. Pápa, 1994. 225-284., az uradalmi levéltár sorsáról 225—227. A hiányosan a Magyar Országos Levéltárba került pápai és cseszneki uradalmi gazdasági iratok az 1956-os tűzvészben javarészt elhamvadtak. 15 A levéltári források 1945 előtti hasznosításának mértékét mutatja a Kis Ernő, Jankó László és Molnár István helytörténészek írásait tartalmazó kötet: MEZEI Zsolt (szerk.): Várostörténet és közműveltség. I Ielytörténeti írások a régi pápai sajtóból. Pápa, 2001. 16 TRÓCSÁNYI Zsolt: A pápai református kollégium az 1848^19-i tanévben. = Embernevelés 1948. 203-211. A kevesek által ismert értékes dolgozatot a figyelemfelkeltés szándékával, lábjegyzetekkel ellátva újraközöltük: Acta Papensia V (2005) 3-4. sz. 327-339. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 53
