Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban
Műhely tott szobrán Csokonai lantot, s nem könyvet tart a kezében,71 mi több, az emlékműhöz készített, s utólag Debrecennek ajándékozott kis gipszminta is ugyanezt az attribútomot alkalmazta,72 mindazonáltal Fedics Mihály Csoko- nai-anekdotájába mégis beszüremkedik már a Csokonai-ábrázolások ikonográfiái tradíciójának ismeretéből is valami. Ráadásul ez a félreértés még inkább arról árulkodik, hogy Fedicsnek akár személyes élménye is lehetett a szobor - vagy legalább annak valamilyen ábrázolása -, hiszen a klasszikus költő-felfogáshoz illeszkedő lant-ábrázolást azonosítani nem tudó néző valóban gondolhatta könyvnek a Csokonai kezében lévő lapos, vékony tárgyat, ilyenformán teljesítve ki az értelemadás műveletét.73 A Csokonai-anekdotáknak ez a darabja legalábbis tehát aligha független a kultusz más jellegű, más társadalmi rétegekhez köthető elemeitől. Ez a jelenség pedig nem példa nélküli, hiszen több, a XIX. század közepe táján vagy az után keletkezett debreceni fazekasmunkán is a Csokonai-ábrázolás az Izsó-szobor beállítását követi.74 A tárgyalkotó népművészet és a szóbeli folklór tehát egyaránt összefüggést mutat a kultusz más társadalmi és kulturális szinthez kötődő formáival. S ez az összefüggés megfordítva is igaz: hiszen Izsó szoborterve eleve a garabonciás költő alakját látszott felidézni, azaz a populáris Csokonai- képhez igazodott - Lakner Lajos szerint ez is szerepet játszhatott abban, hogy ez a terv nyerte el a szoborbizottság tetszését.75 Csokonai maga is leírást adott egyhelyütt, a Dorottyá-ban a garabonciás képzetekről; a Második Könyv nagy vihar-hasonlatához, amelyben felbukkan a garabonciás diák sárkányon való utazásának képzete és a vihar előidézésének képessége is, magyarázatul a következő jegyzetet fűzte: ,,A' GARABONTZAS DEÁK felől az a' mese van Népünknél, hogy sárkányon jár, és a' forgószelet ő támasztja, kivált ha, ahol rongyos köpenyegjében kéregét, 71 Az Izsó-szobor keletkezésére lásd RÓZSA: i. m. 708-709.; vö. még Szana Tamás - ikonográfiái szempontból nem túl informatív - monográfiájának vonatkozó részletével: SZANA Tamás: Izsó Miklós élete és munkái. Bp., 1897, 81-86. 72 Vö. Sz. KÜRTI Katalin: Izsó és Csokonai. A debreceni Csokonai-emlékmű megalkotásának körülményei. = Napjaink 1981. 10. sz. 37-38. (itt reprodukálva van Izsó gipszmodellje is). 73 Azaz egyáltalán nem olyan egyértelmű a helyzet, mint Hamar László cikke állította: „Ha akadna talán az utczai járókelők közt oly tudatlan, elmaradott ember, ki Csokonainak soha még hírét sem hallotta, hát az, ha erre a néma érczalakra [ti. Izsó szobrára - Sz. M.] rátekint: egyszeribe megtudja, hogy e szobor oly férfiú emlékére emeltetett, ki valaha dalokat zengedezett, mert balkezében tartott lantja bízvást a múzsák felkentjére vall s felismerteti benne a költőt." HAMAR László: Csokonai és Lillája. = Debreceni Képes Kalendárium, 1902. 36. 74 LUKÁCS 2005. 97-98.; LUKÁCS 2007.111-113. 75 LAKNER Lajos: Csokonai-ünnepek - avagy hogyan lett Csokonai Debrecené. = Debreceni Disputa 2006. 4. sz. 27. 342 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
