Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma 1598–1621
Műhely lódó Aegidius Hunnius, továbbá Salomon Gesner, David Runge, Leonhard Hutter teológusok, Bartholomaeus Reusner és Wolfgangus Hirschbach jogászok (mindketten rektorok), Daniel Sennert, Jacobus Cocus és Ernestus Hettenbach orvosprofesszorok, a matematikus és fizikus Andreas Schato, Martinus Hilwig filozófus, Laurentius Rhodomann és Fridericus Taubmann történészek, továbbá a jeles szónok és poéta Adamus Theodorus Siberus írtak baráti, buzdító, búcsúzó, vagy esetenként szűkszavú sorokat az emlékkönyvbe. Weigmann egy sor bejegyzés esetében - utólagos információi alapján - kereszttel jelölte a személy elhalálozásának tényét, vagy a jelesebb életpályák állomásait. Többek között így szerzünk tudomást arról, hogy kortársai közül Matthias Höe doktorátust szerzett,25 Conradus Ruhelius schliebeni, Nicolaus Hunnius pedig eulenburgi superintendensek lettek. Helfricus Ulricus Hunnius a wittenbergi és giesseni akadémiákon egyaránt oktatott, a boroszlói Michael Döring pedig orvostudor és a giesseni akadémia profesz- szora lett. Hermannus Samsonius visszatért szülővárosába, Rigába, és ott lett városi lelkész, majd superintendens. Talán nem véletlenül került az albumba a Thurzó György nádorral személyes kapcsolatot tartó idősebb Polycarpus Leyser szász udvari prédikátor bejegyzése sem. Wittenberg szellemének méltó megörökítésére Weigmann még 1601 októberében aláíratta albumát Melanchthon azonos nevű fiával, aki városi jegyző volt, majd 1603-ban I. Keresztély szász választófejedelem (1560-1591) fiával is. A választófejedelem a filippistáknak nagyobb teret engedő irányvonal képviselője volt, az 1603- ban is uralkodó utódjával, II. Keresztényei ellentétben, aki az ortodox lutheri irányzat híve volt. Számunkra különös jelentőséggel bírnak a hungarus bejegyzők. A wittenbergi egyetemet ekkortájt már elsősorban csak lutheránus ifjak látogatták, így talán nem meglepő, hogy az albumba bejegyző magyarországiaknak a fele erdélyi szász. Egyikük kivételével brassói származásúak. Ugyanakkor ez Weigmann kapcsolat- és barátságépítésének irányultságát is tükrözheti, nyilván ő is úgy gondolta, hogy Stöckel bártfai és Honterus brassói iskolájának diákjai között szükséges és természetes a barátság. Az emlékkönyv legelső wittenbergi bejegyzője (Weigmann subscribálása előtt) Georgius Hir- scher, aki hazatérte után - igen korai haláláig (1607) - brassói rektor lett. Jacobus Greff kétszer is bejegyezett az albumba, 1601 és 1602-ben. Ő szintén rendkívül korán meghalt (1606), rövid ideig a brassói iskola rektora, majd eceli lelkipásztor volt. Christian Benckner jegyző volt, majd a brassói városi 25 Drezdai udvari főprédikátorként írt evangélikus katekizmusa 1650-ben Trencsénben is megjelent, biblikus cseh nyelven: RMNY 2347. Acta Paytensia VII (2007) 1-2. 35
