Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Szilágyi Márton: Történeti rétegek a Csokonai-kultuszban
Műhely magyarázatot is talált ezután a korszak szokásaiban és Csokonai betegségében, erősen hozzájárult a részeges Csokonai képzetének meggyökerezésé- hez.31 Pedig Csokonai (és később Petőfi) esetében a bordalokból elvont mulatós és korhely vonásokat fogta fel mint valódi, életrajzi jellegű magatartás- formákat az egykorú recepció, oly annyira erősen, hogy a naplófeljegyzésekben és utólagos emlékezésekben a meglepődés vagy az apológia hangján tudósítanak a szerzők az ezzel ellentétes tapasztalatokról.32 Ennek a jelenségnek kapcsán Martinkó András joggal hívta föl a figyelmet egy lényeges olvasói beállítódásra, mondván, hogy „az olvasó már ekkor [értsd: Csokonai idejében - Sz. M.] az élet és költészet új hitelű korres- pondenciáját igényli";33 s valóban, az 1813-as Márton József-féle kiadás is már lényegesnek tartotta megjegyezni Csokonai szerelmi költészetéről és bordalairól szólván: „Sajnálni lehet, hogy az ő erköltsi viseletéről némellyek balvélekedéssel vágynak, a' mire hihető egynéhány a' bor és szerelemről írtt remek darabjai adtak tsupán okot, sokan lehetetlennek tartván, hogy valaki tapasztalásbéli érzés nélkül úgy írhasson."34 Petőfi ezt, a Csokonai nyomán felfogott és vállalt költői szerepet fokozatosan túlságosan szűknek érezte ugyan,35 s nagyon komoly kísérleteket tett bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bévezetve kiadta: D. Schedel Ferenc. Pest, 1844, (Nemzeti Könyvtár) LXXXII. 31 Ennek a toposznak a szívósságát mutatja az a Csokonai-anekdota is, amelyben a legációra érkező Csokonai nem tud eleget inni az istentisztelet előtt, s ezért a pap és a hívek megrökönyödésére a prédikációját a „Szomjazom" kijelentéssel kezdi, majd ezt kétszer meg is ismétli, hogy aztán innen induljon ki a keresztfán szenvedő Jézus utolsó szavait taglaló szentbeszéde. Az anekdotát verses formában - Nagy Czirok László gyűjtése alapján, ismeretlen szerzőjű szövegként - közölte: Csokonai emlékek, 462 - 463.; a jegyzetek: uo. 625. A versnek itt „Egy szép dictio" a címe. A költemény azonban nyomtatásban is megjelent 1857-ben, szerzője Kálmán Ferenc, református lelkész: KÁLMÁN Ferenc: Csokonai Vitéz Mihály. = Kalauz, Hetilap a nép jólétére. 1857. 17. sz. október 24., 264. A címe: Csokonai Vitéz Mihály. A Nagy Czirok följegyezte szöveg ennek a versnek a módosított másolata. Erre az összefüggésre már utalt: A. MOLNÁR Ferenc: Újabb adatok egy Csokonai- és egy cigányanekdotához. = Ethnica IV (2002) 3. sz. 133. A problémát egy megjelenés előtt álló tanulmányban külön is feldolgoztam. 32 Petőfi kapcsán erre a leglátványosabb példa Kemény Zsigmond, aki a következő mondat után rögzíti gyakran idézett benyomását arról, hogy Petőfi „mindig vizet ivott", rendesen öltözködik s művelt: „Felötlő, hogy Petőfiről a vidékeken közönségesen azt tartják, hogy öltözetében különc, borbarát és természetes költő minden míveltség nélkül." Kemény Zsigmond naplója. A bevezető tanulmány, a sajtó alá rendezés és a jegyzetek: Benkő Samu. Bp., 1974. 145. 33 MARTINKÓ András: Vitéz Mihály siratása. Képzelt monológ egy Csokonai-emlékülésen = Uő.: Teremtő idők. Bp., 1977, 26. 34 Élőbeszéd. = Csokonai Vitéz Mihály nevezetesebb poétái munkái két kötetben, kiadta Márton Jósef, A' Bétsi Universzitásban a' Magyar Nyelvnek és Literaturának első Professora. I. kötet. Bétsben, 1816. XVI. 35Várady Károlyné 1880-as visszaemlékezése szerint 1849-ben Tordán - állítólag - határo334 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
