Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Mózessy Gergely: „Érdemei elismeréséül..."
Műhely 1955-ben ezen funkciói mellett a székesegyház plébánosa is lett, valamint kanonoki címet nyert.50 Személyiségének, működésének megítélése korántsem egyértelmű. A visszaemlékezők csaknem mindegyike kiemelte kivételes szellemi adottságait, remek diplomáciai érzékét, jó tárgyalókészségét, általános jól informáltságát. Püspöke, Shvoy Lajos élesen és következetesen szemben állt az államhatalommal, ami gyakran az egyházmegye működőképességének teljes ellehetetlenítésével fenyegetett. A nyilvánosan az államhoz húzó oldal élén álló Mórász Pál - felhasználva összeköttetéseit - gyakran mozdított el a holtpontról ügyeket, szerzett meg vagy szivárogtatott ki létfontosságú információkat a püspök és a segédpüspök számára. Még az emlékiratában a békepapokat szenvedélyesen ostorozó Vajk Gyula is így fogalmaz róla: „tárgyilagosan meg kell örökítenem: egyházias érzülete csorbítatlan maradt. [...] Kiváló „szag- lóérzéke" volt. Amit azonban megszagolt, arról a Püspök atyát bizalmasan, de igen pontosan tájékoztatta. Ezt elévülhetetlen érdemének tudom be. "51 Mórász térvesztései idején képes volt visszakozni, és elfogadta az egyházi felsőbbség legfontosabb döntéseit - kisebb kérdésekben azonban sértett hiúságában szembeszállt püspökével. Levélváltásaik ennek ellenére a köteles tiszteletadáson túlmutató kölcsönös ragaszkodást is kifejeznek.52 Mórász Pál feltétlen megbecsülést csak az állami oldaltól kapott. Paptársai nem bíztak meg benne. Sőt: „a nép sehol sem szerette igazán" - állította róla egy „Kálmáncsai", majd „Pál" fedőnéven ügynökjelentéseket adó paptársa. Az ügynök Mórászra vonatkozó további megjegyzései is kifejezetten érdekesek, de nem téveszthetjük szemünk elől, hogy saját ambíciói (karriervágya) miatt személyében vetélytársat látott, így igyekezett jelentéseiben alakját befeketíteni. Több ízben kiemelte Mórász modortalanságát, erőszakosságát és anyagias voltát. Találónak érezzük azt a jellemzését, amely a békepapságáról szólva tömören így fogalmaz: „Nem teljesen érdekből, de nem is teljesen meggyőződésből tagja a mozgalomnak.” Kissé túlzónak tekinthetjük viszont azon megállapítását, amely szerint Mórász Pál, mint a papi békebizottság elnöke „ebben a megbízatásában is diszkvalifikálta a mozgalmat durva és neveletlen 50 FORINTOS 2005. 182. Címzetes kanonokságához: SzfvPL - No.7228B - 2004/1952. A kinevezési irata azonban nem maradt fenn, csak a vele együtt kitüntetett Babies Györgyé és Pajtényi Lászlóé. így nem tudjuk, melyik szövegverzióhoz áll közelebb az övének szövege, azaz az ÁEH-nak kitüntetésében mekkora szerepe volt. Vö. 43. lábjegyzet. 51 Tóth István, Horváth Imre, néhai Horváth László személyes közlései, továbbá VAJK 1991.94-95. 52 SzfvPL - No.6243 csomó iratai. Acta Papensia VII (2007) 3-4. 297
