Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
3-4. szám - Műhely - Farkas Gábor: Ciszterciek Pápán 1660–1726
Műhely A ciszterciek a török közelsége miatt nem keresték fel a mezőföldi birtokokat, a szolgáltatásokat a 3 község együttesen vitte Pápára, „a szürke barátok adminisztrátorának". A XVII. század utolsó harmadában Karácsonyszállásról évente 100 forint folyt be, melyet egy összegben fizettek.16 A töröknek adott járadék a következő: szultáni adó 25 forint; a török földesúri adó: egész házasoktól évi 1-1 forint, kisházasoktól 50-50 dénár, a termények, a bor és a bárányszaporulat után tizedet adtak. Karácsonyszállás határa igen terjedelmes, egykori pusztái a török hódoltság alatt elpusztultak (Hídőrség, Cseresút, Szentalbert, Sárosd, Újszállás, Mihályegyháza.) A rácok menekülése után a 3 mezőföldi faluba belső migrációval magyar lakosok érkeztek. 1696-ban a lakosoktól a Magyar Kamara kiküldöttei tudakolták a helység jogviszonyait, de érdemleges választ tőlük nem kaptak. A török alatti adózásra, a földesúr kilétére nem tudtak választ adni. Ez is bizonyítja, hogy a karácsonyszállásiak néhány éve érkezett jövevények. Azt viszont meg tudták mondani, hogy helységük gazdaságilag Előszálláshoz tartozik. A venyimi viszonyokról, mivel a helység teljesen lakatlan, adatokat felvenni a küldötteknek nem sikerült. A szomszédos perkátai, pentelei parasztok elbeszéléséből a küldöttek azt a következtetést vonták le, hogy Venyim 1675-ben lett deserta (puszta hely.) Megállapították, hogy a pusztaságban egy telepítési akció során 28 egész-és 16 félteiket lehet kialakítani. Ugyancsak a szomszédos helységek parasztjai adtak felvilágosítást a venyimi keresztény földesúrról, aki a zirci apát, és az elmúlt évtizedekben Pápán lakott. Előszálláson 18 egész-és 8 féltelek alakítása lehetséges, továbbá zsellérek megélhetésére van lehetőség; Karácsonyszálláson 28 egész- és 14 féltelek telepítése jöhet szóba a jövőben, a gazdasági reorganizáció során. A lilienfeldiek Pápa városi és külső vagyona Újfalussy halála után gyarapodott. Három házat vásároltak: 1682-ben 60 forintot, 2 köböl búzát és 1 pár karmazsin csizmát adtak az Új utcai házért. 1683-ban, 1687-ben szintén egy-egy ház került hozzájuk. 1692-ben vásároltak városi kerteket a házingatlanokhoz. 1681-ben 1 hold szőlőt vettek a meglevő badacsonyi ingatlan mellé. Az eladó, Tóthy Lengyel Menyhért Szigliget várának kapitánya. A szőlő 1688-ban 270 forintot jövedelmezett. (45 akó bor termett, melynek akóját 7 forintért vásárolták fel a kereskedők.) 1699-ben a bakonyi birtokok 875 forintot jövedelmeztek: Sóly 100, Polány 80, Berénd 12, Tevel 36, Olaszfalu 26, Koppány 8, Iváncháza 3 forint adót fizetett a szerzetesek pénztárába. Négy falu legeltetési árendája 250 forintot 16 Abraham Wabrzig jelentése a heinrichhaui apátnak. Becs, 1699. október 17. Vö. HERVAY- LEGEZA-SZACSVAY1997. 33. 228 Acta Papensia VII (2007) 3-4.
