Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)

1-2. szám - Újraolvasó - Payr Sándor: Pápai kollégiumi emlékek

UjRAOLVASÓ ték, ezek ott a jelzett operanyitányokkal óriási feltűnést keltettek28. Országos hírük lett. Ellenbogen Adolf zeneszerző, a Nemzeti Színház első hegedűse csak később, talán éppen a pápai példa hatása alatt kezdte meg Pesten a cigányzenészek hasonló kiképzését. A pápai prímásról még nóta is szólott: „A Cseresnyés hegedűje maradt volna az erdőbe..." A pápai cigányzenészek később Amerikába is kimentek. Amelyik napon Hamburgban hajóra száll­tak, sürgönyileg misét szolgáltattak Pápán. Vid Károly volt az, aki egyszer - az ablakon át hallván, hogyan vesződöm én a kiszenekar hangszereivel és hangjegyeivel - bejött hozzánk s ő mutatta meg a csellón a helyes ujjrakást és a partitúra titkaiba is jobban beavatott. Szívesen teszi ezt, úgymond, mert az én anyai nagyapám - egy könyveket gyűjtő és olvasó, értelmes szitásmester - Feigl Sámuel volt az ő keresztapja, s mint szegény diákért, többször befizetett érte a színházba. Ettől fogva jártam sűrűén Vid Károlyhoz: íródeákja lettem. Schilling Gusztáv ritka jó módszerű, akadémiai előadások alakjában írott, élvezetes tankönyve alapján átvettük az egész összhangzattant. Hetenként sok gyakorlatot írtam, s hamarosan tud­tam négyes szólamokra írni ének- és zenekarra. A VIII. osztályban zeneórá­im miatt az érettségit is könnyebben vettem, s komoly szándékom volt, hogy zenei pályára lépek. Nehezen józanodtam ki. Mint teológus, Sopronban két helyen is voltam karmester, a Zenetársaságban az összhangzattant tanítot­tam. Pusztavámon, ahol lelkész voltam, az evangélikus fúvószenekar azért volt jobb, mint a katolikus, mert én tömör, teljes akkordokban írtam a hang­jegyeket, míg a katolikusok Komáromból, a nagy katonai zenekartól csak hiányos szólamokat kaptak. Még Pápára is írtak utánam a pusztavámiak, hogy írjak nekik új zenedarabokat. Más dolgom úgysem volt. Mint fiatal lelkész, Pusztavámon tudtam meg, hogy Kálmán Farkas29 gyo­mai református lelkész, a kiváló himnológus, úgy mint én, pápai diák korá­ban Vid Károly és Hannig Alajos karmesteri pálcája alatt nevelődött muzsi­kussá; ő is muzsikált zenés miséken. írtam neki, s Kálmán Farkas 1895-ben hosszú, érdekes levélben válaszolt. Kedves epigonjának szólított s többek között megírta, hogy a műit század elején az akkori új református énekes­könyvet a Balaton mellékén azért nem akarták elfogadni az eklézsiák, mert kimaradt belőle Luther ősi szép éneke, az „Erős várunk nekünk az Isten". Annyi bizonyos, hogy a zenét én is a pápai diákzenekarokban, Bódai, Vid és Hannig vezetése alatt kedveltem meg, s egyházi életpályám találkozott Acta Papensia VII (2007) 1-2. 191 28 A pápai cigányzenekarokról bővebben: SÁROSI Bálint: A cigányzenekar múltja az egyko­rú sajtó tükrében 1776-1903. Bp., 2004., illetve SZALAI Antal: Romungró népzenész családok Pápán 1848-1945. (Gépirat) Pápai Református Gyűjtemények Kézirattára, O. 1912. 2<) Kálmán Farkas (1838—1906) 1885-től szolgált Gyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom