Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Szabadi István: A Debreceni Református Kollégium és a magyar művelődés
Műhely magyar oktatás olimpuszáról már régen lebukott. ... De mennyit tudnánk még Debrecenről hasonlókat írni. Am nem érne sokat. A debreceni Kossuth-párt antiszemita lapja fejezi ki legjobban a debreceni szellemet s ez a lap azt dúdolja folyton: ordítás a honért, sujtás, szűr, zsinór, kerek kalpag, zsír, bor és szűzi erkölcs... És Debrecen in hoc signo - alszik. Nem lehet felébreszteni... "2 Igaz-e mindez? Nem tudom. Azt viszont tudom, hogy a XIX. század végén is kiváló tanárok, akadémikusok tanítottak a Kollégiumban. A huszadik század úgy találja az iskolát, hogy három akadémiai tagozata van: a bölcsész, a jogi és a teológiai fakultás. Az 1912-ben létrejött Debreceni Egyetem is, amely később Tisza István nevét vette fel, a Kollégium falai között alakult meg és működött, egészen a Nagyerdő fái között emelkedő központi épület megépítéséig. Az egyetemi oktatás indulásakor a 27 egyetemi tanár közül 17 a Debreceni Református Kollégium egykori professzora volt, az egyetem első rektora Kiss Ferenc teológiai professzor lett 1914-ben. A debreceni teológiai fakultáson tanult és végzett református lelkészek sora tartotta a lelket, az összmagyarsághoz való tartozás tudatát az 1920 után idegen uralom alá került magyar közösségekben, ezt megint csak tudom. Nem egy református értelmiségivel találkoztam, akinek még mindig világosító lámpásként volt jelen életébent Debrecen Kollégiuma az Érmellék vagy akár a Bánát eldugott falvaiban. A Kollégium napjainkban a diákok oktatása mellett a szélesebb körben történő értékközvetítést szintén vállalja. A Kollégiumi esték keretében színvonalas előadások hangzanak el, a meghívott vendégek gyakran az ország határain kívül élő magyar művészek. Debrecen régóta híd a határon túliak felé. Zárásként egy újsághírre hivatkozom: 2006. júniusában nagyszabású konferenciára került sor Debrecenben, ahol a kelet-magyarországi régió településeinek vezetői mellett részt vett az erdélyi Partium, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja több polgármestere is. Azoknak a településeknek a vezetői, amelyek a Debreceni Református Kollégium egykori partikularend-szere révén szorosan kötődtek Debrecenhez, most ismét összesereglettek a cívisvárosban, ahol a vendéglátók határokon átnyúló „kulturális régió" létrehozását kezdeményezték, amely összekapcsolná a ma négy ország területén lévő, de egykor egységes és többé-kevésbé Debrecenhez tartozó földrajzi térség településeit. 2 ADY Endre: Magyar városok - A „zsíros város" . = Nagyváradi Napló 1902. augusztus 1. In: Ady Endre összes prózai művei, http://mek.oszk.hu/00500/00583/ 140 Acta Papensia VII (2007) 1-2.
