Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Szabadi István: A Debreceni Református Kollégium és a magyar művelődés
Műhely évtizedeiben Debrecen az örök értékek mellett döntött. A város a kollégium révén az ország iskolája, Huszár Gál szavaival „Magyarország és Erdély világosító lámpása" lett. A városi művelődés alapjait a középkorban a szerzetesi és plébániai iskola biztosította, ferencesek és dominikánusok tartottak fenn szerzetesi iskolákat. Már a dominikánusok 15. századi kiűzése után feltételezhetően, hogy azok üresen maradt épületében a plébániai-városi iskola talált otthonra. Hogy a ferencesek kolostori iskolája, vagy a városi-plébániai iskola tekinthető a Debreceni Református Kollégium elődjének, máig vitatott, talán meg sem tudjuk, talán nem is fontos. A mai megemlékezésen annál érdekesebb az, hogy a Török Bálint birtokába került Debrecen a Pápa város reformációjában is szerepet játszó Bálint papot küldte a tiszántúli mezővárosba lelkipásztori szolgálatra. A gyülekezet ennek vagy örült, vagy nem: hogy a reformáció Péter Katalin felvetése szerint is kényszer volt-e vagy választás a gyülekezet számára, ne kérdezzük. Az biztos, hogy a magyarországi reformáció első nyomtatásban megjelent áttekintése, Gönczi Györgynek a Félegyházi Tamás Újszövetség fordításához írt előszava 1586-ban Bálint pap személyével hozza összefüggésbe a város reformálását. Az új hitet valló prédikátor-plébános tevékenysége befolyásolta a városi iskola működését is, 1538-ra szokták keltezni Bálint pap Debrecenbe érkezését. Hamar színvonalas humanista szellemű oktatás vert itt gyökeret, a legkorszerűbb európai mintákat követő oktatási rendszerrel. Az első iskolai törvény mintája és forrása a wittenbergi magyar diákok coetusának 1571-ben az egyetem által is elfogadott alapszabálya volt. A törvények alapján kirajzolódó iskolai szervezet nemcsak Debrecenre jellemző, ez tükröződik az 1585- ös pápai, az 1621-es sárospataki és az 1654. évi nagybányai iskolai törvényekben is. Érthető, hogy kölcsönösen szívesen fogadtak egymástól diákokat és tanárokat, s be tudtak illeszkedni a máshonnan jött, de azonos lelkiszellemi arculatú, s azonos vagy közel azonos belső rendhez szokott tanítványok és tanulók. Ezért is találunk számos Patakról vagy Debrecenből küldött rektort Pápán, s aztán törheti a fejét a kései kutató, hogy akkor most partikulája volt-e egyiknek vagy másiknak a pápai kollégium vagy sem. Debrecen szerepe a a magyarországi református oktatásban akkor nőtt meg, amikor a XVII. században elkezdődött a vallásüldözés. „Tiszántúl (ti. Felső-Magyar- országon) a templomok a bálványozok által mind elfoglaltattak, a persecutio grassál a szegény hazában, az Isten büntetlenül el ne nézze" — veszi tudomásul Debrecen tanácsi jegyzőkönyv. De a város nem maradt a jámbor óhajnál, hanem vállalta az eseményekből következő kötelezettségeket. Amit azelőtt egy egész ország anyagi erejével rendelkező fejedelmek három iskolával is megActa Papensia VII (2007) 1-2. 137
