Acta Papensia 2007 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 7. évfolyam (Pápa, 2007)
1-2. szám - Műhely - Sasfi Csaba: Pápa katolikus kisgimnáziumának és református kollégiumának diákjai a reformkorban
Műhely A körzet Ha a nem helybeli tanulók lakhelyének megyéjét vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy míg 1828-ban a katolikus iskolában szinte kizárólag, 86 százalékban Veszprém megyéből érkezett diákok tanultak (Tolna és Zala megyéből jött 6-6), addig a református iskolánál 50 százalék jött a saját megyéből, és nagyobb hányadot még Fejér megye (14,5%) képvisel. A második időpontban, 1844-ben ezek az arányok a következők: a katolikusoknál változatlan a saját megyebeliek aránya, 86% (ekkor a 7 Győr megyei diák jelenti a második legnagyobb megyei kontingenst). A protestánsoknál sincs sok változás, 49% a Veszprém megyeiek aránya, és Komárom megyéből jöttek még számosabban, akik mintegy 13%-át adják az összes diáknak. A katolikus kisgimnázium esetében megnézhetjük az 1812. évi megoszlásokat is: ekkor is a későbbiekkel közel azonos, 87% a saját megyeiek aránya és 7 zalai diák jelenti a más megyéből jöttek legnagyobb csoportját. A helybeliek részaránya mintegy 60% ebben az időpontban. Azt látjuk tehát, hogy ha a helybeliek arányszámát a saját megyebeliek adataiból levonjuk, saját megyére korlátozódó beiskolázási körzetből a protestáns iskolába valamivel többen (+6% és +10%) jöttek, a szomszédos és távolabbi megyékből pedig lényegesen többen: a diákok fele. Vagyis valóban erős regionális szerepkört mutatnak ezek az adatok, legalábbis ami a katolikus kisgimnáziumot illeti. A számadatok tanulságait úgy foglalhatjuk össze, hogy az egyforma tanulókapacitású két középiskola közül a katolikus több mint kétszeres arányban nyújtott lehetőséget a helybeli katolikus többség fiainak a felsőbb tanulmányok első szakaszának megkezdésére, mégis a durván ötszörös számszerű többsége miatt ez kisebb belépési esélyt jelentett a pápai katolikus fiúk számára, mint amit a református ioskola nyújtott saját felekezete helybeli ifjainak. A szőkébb, csak a saját megyére kiterjedő beiskolázási körzet súlya ezért nagyobb lehetett a református intézménynél, és a szomszédos megyék is nagyobb létszámmal érvényesülhettek, nyilván az ottani református lakosság súlyának megfelelően. A három évből vett minta adatai nem elegendőek ahhoz, hogy határozott kijelentést tegyünk, de némileg eltérő szempontú beiskolázási adatokat22 is figyelembe véve elsősorban Fejér, Komárom és Zala megye jelentette a református iskola beiskolázási körzetének tágabb, regionális övezetét. Ezekből a megyékből tanult ugyanis 22 Hudi József a gimnáziumi tagozatra beiratkozott, tehát csak az első iskolába lépéskor regisztrált diákok kisebb létszáma alapján mutatta ki a tanulók származását megyék szerint. HUDI 2006. 81. Acta Papensia VII (2007) 1-2. 131
