Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely Egyházáról halála után felesége, Szondy Zsuzsanna is gazdagon megemlékezik 1752-ben kelt végrendeletében: a pápai egyházközség és kollégium mellett több dunántúli gyülekezet, a sárospataki és a debreceni kollégium is a kedvezményezettek közt van, de az egyetemes magyarországi református- ságnak is juttat bizonyos javakat. így például feltűnő, hogy 10 nemes ifjú jogi tanulmányait támogatja, felmérvén, milyen fontos a reformátusság számára a „toliharcok" idején a képzett jogászok tevékenysége.' Kenessey mind vármegyéjében, mind országos ténykedésében a pápai, sőt az egész dunántúli reformátusság érdekeinek védelmezője volt. Az 1718- as királyi rendelet kiadása után ő állt az élére annak a közel kétéves küzdelemnek, melyet a pápaiak vívtak szabad vallásgyakorlatuk visszaállításáért, amint erről említett forráskiadványunk is tanúskodik. Emellett egyháza érdekeit országos szinten is képviselte: tagja volt az 1721-22-ben működött pesti, majd pozsonyi vallásügyi bizottságnak is. A vezetők közti folytonosság a XVI11. század további éveiben sem szakadt meg: a református ügyek védelmében a stafétabotot sorban egymás után a Torkos Jakab püspök atyafiságához tartozó ügyvédek vették át. Kenesseyt halála után, sőt már élete utolsó éveiben is Csuzi Cseh Pál és Soós Imre követte, az ő érdemük az 1752-es királyi rendelet utáni helyzet, az adászteveli korszak status quo-jának kialakítása. Az 1750-es évek elejétől már Sándor Gergelyt is maguk mellé vették, akire haláluk után az a feladat hárult, hogy fenntartsa a kialakított helyzetet. Mellette egyidőben feltűnt a színen Eőry János is, aki először Sándor Gergely segítőtársa volt, majd az újabb nagy változás, a türelmi rendelet kiadása után már egyedül alakította ki a szabadságát visszanyert eklézsia létezésének jogi kereteit.8 Lássuk röviden az ő életpályájukat is! Csuzi Cseh Pál családja az egész egyházkerület életében igen jelentős szerepet játszott. Dédapja, János 1626-tól dunaszerdahelyi, majd komáromi, végül losonci lelkész.9 Nagyapja Jakab (1639-1695), a pápai, majd sárospataki diák négy nyugati egyetemen is megfordult, teológiai doktorátussal tért Acta PapensIA VI (2006) 1-4. 3 Emlékezetnek oszlopa... és IKim János:/ Néhai jó emlékezető ... Kettesei István ... utolsó tisztességtétele... Ezek sok életrajzi adatot is tartalmaznak. Az első kettő fénymásolatban megtalálható: DREK K IV. 5738. Adatait kivonatosan ismerteti: DREKK O. 1092/258. A végrendelet szövege öt példányban is: DREL I. 1. b. Pápai református egyházkerület ügyviteli iratai. 1753:7. Kiadása: GALCÓCZY 1906. Tartalmilag ismerteti: TRÓCSÁNY1 1981. 59-60. K TRÓCSÁNYI 1981.68-69. “ ZOVÁNYI 1977. 131. Komáromban, Frankfurtban, majd Franekerben tanult. HELLE- BRANT 1886. nem ismeri. 1623 Frankfurt: /olumues Kreh Cruzinus (!). ZOVÁNYI 1889. 198. Hogy bizonyosan Csuzi Cseh Jakab apja, arra bizonyíték: ESZE 1964. 265-266.
