Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely Figyelembe véve az akkori idők nehézkes utazási, közlekedési viszonyait, az udvari kormányhatóságokkal való kapcsolattartásnak ez a módja meglehetősen kicsiny hatásfokú lehetett. A joggyakorlat emiatt kifejlesztett egy állandó képviseleti formát: az ágensi intézményt. Az ágensek (vallási ügyvivők) azok a személyek voltak, akik a kormány- hivataloknál ellátták a protestánsok állandó képviseletét. Feladatuk a vallásügyben kezeikhez eljuttatott folyamodványok benyújtása, az elintézés sürgetése, vagy olykor éppen késleltetése, az illetékes személyek tájékoztatása, befolyásolása volt. Az erdélyi protestánsok az 1710-es évek elejétől a Bécsben működő erdélyi kancellária mellett, a magyarországi evangélikusok és reformátusok legtöbbször külön-külön a Bécsben székelő magyar kancellária és a Pozsonyban, majd Budán működő helytartótanács mellett foglalkoztattak ágenset. Fizetésüket az egyházkerületek közösen állták.202 Dokumentumaink közül két forráscsoport is foglalkozik működésükkel: az egyik a kapcsolattartás, a másik fizetésük módjáról közöl adatokat. A Pápa és Pozsony, illetve Bécs között ingázó megbízottakkal való személyes találkozás mellett az ágensekkel velük való kapcsolattartás fő eszköze a levelezés volt. Levéltárunknak több állagában is maradtak fenn a pápai reformátusok jogi képviselőihez ágensektől érkezett levelek, illetve általuk ágensekhez címzett levelek másolatai is. Ezekből csupán két iratot ragadtam ki: az egyiket kapta, a másikat pedig írta egy-egy ágens. Az első levél (10. sz. dokumentum) írója, Eőry János a magyar kancellária mellett működő bécsi református ágenset203 tájékoztatta a vallásügyi küzdelmek legújabb fejleményeiről. Pápán ekkor, 1762 folyamán éppen egy újabb kérvény előkészítése zajlott, mely újfent az adászteveli második prédikátori állás létesítésének és magasabb szintű iskola felállításának engedélyezésére irányult.'Eőry a két kérést illetően fontossági sorrendet állított fel: utasította az ágenset, hogy elsősorban az iskolaállításért küzdjön, olyan formulát találva, hogy ha a király engedékeny, beleférhessen azért a második lelkész engedélyezése is. Szó esett bizonyos 100 arany kifizetéséről is, ha sikerül eredményt elérni: alighanem valamelyik kancelláriai tisztviselőnek ígérték be „csúszópénz" gyanánt ezt az összeget. 2112 ZOVÁNYI 1977. 15-16. ZOVÁNYI 1914. 79-80. TÓTH 1941. 175. TRÓCSÁNYI 1981. 68-69. 201 1748-1762 között Dömjén Gergely volt a bécsi református ágens, az 1740-es évek elejétől az erdélyieket is képviselte. 1762. május 30-án halt meg. Halála után több jelölt is versenybe szállt hivataláért. Hosszas viszálykodás után Nagy Sámuel lett az utóda, őt viszont Csak valamikor 1763. augusztus 9. és 19. között mutatták be a magyar királyi kancelláriának. Eőry levele 3 nappal Dömjén halála után kelt, kérdés, hogy értesült-e már róla. ZOVÁNYI 1914. 80., 82., 237. ZOVÁNYI 1977.15. Acta PapensIA VI (2006) 1-4. 41
