Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"
Műhely talmilag részletesen is ismertet17'1, majd két oldal jut az 1730-as év történéseire (szintén okmányokkal alátámasztva), ezt követően újra nagyon részletezően és sok dokumentum ismertetésével mondja el az 1749-1757 közti eseményeket (10 és fél oldal; itt a Brevis descriptio, illetve annak általa elkészített folytatása volt a forrás). Ezután szinte egyből az 1781-1783-as történések közlésére ugrik, és röviden már saját emlékeire építve meséli el a hátralevő pár évet (2 és fél oldal). Ennek a kéziratnak elkészítésével Eőry János majdnem 20 évig dédelgetett tervét valósította meg. Ezáltal tanúbizonyságot tett arról, hogy nemcsak jogászként és egyházközsége világi vezetőjeként állta meg a helyét, hanem - elsőként összeállítva egy forrásokra épülő egyházközség-történetet - házi krónikaíróként is maradandót alkotott. Bár kéziratban maradt művét idézni nem szokták, mégis elég kézbe venni az első nyomtatott formában megjelent egyházközség-történeti munkát, Tóth Ferenc 1808- ban kiadott könyvét,180 pár oldalt fellapozni, és összehasonlítani Eőry kéziratával, hogy felfedezhessük: bizony Tóth nagyon sokban őrá épített. Miután összegyűjtöttük a jogvédő harcok során használt legfontosabb segédeszközöket, most térjünk rá a harmadik kérdés megválaszolására, mely az előbbinél nem kevésbé izgalmas feladat: vajon hogyan született meg a kérvények végső, letisztázott szövegében kifejtett logikus érvrendszer, azt legplasztikusabban az ezt megelőző stádiumot tükröző, rengeteg áthúzást és javítást tartalmazó fogalmazványok érzékeltethetik. Ezért ismertetésünk függelékének élén két ilyen dokumentum szövegét közöljük. Ezek Kenessey István két irányban folytatott jogvédő tevékenységére: a pápai egyházközség vallásszabadságának visszaszerzésére irányuló és az országos vallásügyi bizottságban kifejtett ténykedésére hoznak fel egy-egy példát. Mindkettő valószínűleg csapatmunka eredménye, amiről főleg a második irat tanúskodik, mely jól elkülöníthetően két kéz munkája. Az 1. sz. dokumentum alighanem annak a terjedelmes érvelésnek az első változata, mely az Esterházy grófoknak a pápaiak vallásgyakorlatát eltiltó 1718-as királyi rendeletben tükröződő érveit cáfolja pontról pontra, és a pápai reformátusok 1719 elején fogalmazott első felségfolyamodványához m Müvének ez a része publikálva: KÖBLÖS 2005. 120-131. 1«0 TÓTH 1808b. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 37
