Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)

Műhely - Köblös József: „Keservesen panaszolkodni kénszeríttetünk…"

Műhely A könyv, illetve szerzője maga is külön tanulmány tárgya lehetne. Okolicsányi Pál a felvidéki evangélikus vallású tekintélyes megyei közne­messég tipikus képviselője. Apja, Okolicsányi Sebestyén Turóc vármegyei birtokos család sarja. Pál 1650 körül született. Ügyvéd volt, az 1681-es és 1687-es országgyűléseken távollévő urak követeként vett részt, így vált ré­szesévé a vallásügyi vitáknak. 1697-től Bercsényi megkeresésére jelen volt a szabadságharcot előkészítő titkos tárgyalásokon, Rákóczi tanácsosa lett. 1701-ben az udvar ellene is elfogató parancsot adott ki, erre Lengyelországba menekült. Később kegyelmet kapott, és nem csatlakozott a felkelőkhöz, ha­nem Bécsben maradt, és megpróbált közvetíteni a felek közt úgy, hogy köz­ben képviselje az evangélikus nemesség érdekeit. A császár megbízottjaként vett részt 1704-ben a selmeci, 1705-ben és 1706-ban a nagyszombati béketár­gyalásokon, majd 1708-ban a labanc országgyűlésen is. A sors tragikus for­dulata, hogy feleségétől, Rakovszky Zsuzsannától született egyetlen fia, Kristóf, aki ekkor Turóc megye főjegyzője, csatlakozott Rákóczihoz. Az 1707- es ónodi országgyűlésen azonban rokonával, Rakovszky Menyhért turóci alispánnal együtt Kristóf szembefordult Rákóczival, mire a felháborodott nemesek összekaszabolták őket, Kristófot pedig lázadóként ki is végezték.129 Mindez bizonyosan mély nyomot hagyott a másik táborban tevékenyke­dő apában, aki azonban nem hagyott fel ezután sem az udvarnál hitsorsosai védelmezésével. Az 1712-15-ös országgyűlésen is részt vett a vallásügyi küzdelmekben. Az 1712. május 18-i ülésen a nádor őt is jelölte a Szent Koro­nát kísérő küldöttség tagjai közé, a klérus azonban panaszt tett személye ellen, ezért a nádor visszalépésre szólította fel. Két nappal később Oko­licsányi beszédben tiltakozott a nem csupán őt, hanem az általa képviselt vármegyét is ért sérelem miatt, de hiába szólalt fel mellette Ráday Pál is, a klérus a megválasztást megakadályozta.130 1715. április 8-án a protestáns rendek nevében ő nyújtott át a királynak egy emlékiratot sérelmeik orvoslása és a soproni országgyűlési végzések helyes értelmezése tárgyában, ekkor beszédet is mondott.131 Végül az 1715. évi 30. törvénycikk mondta ki, hogy - többek között Kenessey Istvánnal együtt - őt is beválasztották a vallásügyi bizottság nemesi tagjai közé.132 Ebben ténylegesen tevékenykedni már nem tudott, mert a bizottság először 1721 tavaszán ült össze, Okolicsányi pedig bizonyíthatóan 1720 augusztusában már halott volt.133 EMBER-HECKENAST 1989. 165., 221., 283., 331. KENYERES 1967-1985. II. 314. NAGY 1857-1868. Vili. 108., 211. '-■» THURY 1903-1904. 5. 111 SZŰCS 1918.30. 132 1715:30. te. 4. §. MÁRKUS 1900b. 462-465. 133 a pesti vallásügyi bizottság 1721. március 24-én tartott első ülésén felolvasták többek Acta Papensia VI (2006) 1-4. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom