Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)

Forrásközlés - Dominkovits Péter: Egy XVII. századi pápai polgár, városbíró életútjának három dokumentuma

Forrásközlés hátteréről, iskoláztatásáról, házasságáról, gazdálkodásáról) akár vázlatos áttekintést adjunk. Kovács István neve az eddigi várostörténeti kutatásokból is jól ismert; a mezővárosi elithez tartozott, Hencz Imrét követően, 1634/1635-ben Pápa város bírája volt.4 Más oldalról e források töredékességükben is igazolják, hogy az egykori pápai családok legfontosabb jogbiztosító, tulajdonjogi, gaz­dasági irataikat a XVII. században is gondosan őrizték. Ez az írásbeliség fontosságát, elterjedését mutató tény cseppet sem volt egyedi: pl. a közeli Szombathely privilegizált oppidum gazdagon fennmaradt jegyzőkönyvei, peres iratai sok elszórt információt tartalmaznak az egykori mezővárosi polgárcsaládok kis „archivumairól", az ott található adóslevelek, kötelezvé­nyek, felvallások, végrendeletek gondos megőrzéséről és a perek során ezek bizonyítékként történő felhasználásáról. A források fennmaradásának paradoxona az, hogy amíg a nagyon kedvező forrásadottságú Szombathely ‘ esetében ilyen kis mezővárosi családi levéltártöredék még nem ismert, úgy a mérhetetlenül mostohább sorsú Pápáról már napvilágra került egy. Az életút felvázolásától eltekintve, engedtessék meg, hogy egy-két, to­vábbi vizsgálatokra serkentő megjegyzést fűzzek a közölt forrásokhoz. Az első forrás, vitézlő Kovács István deák és egyelőre ismeretlen nevű hitvese házvásárlásáról szól. A házaspár a városközpontból kivezető, összetett szer­kezetű Kristóf utcában vásárolt házat. Az utcát már 1550-ben is így hívták.5 Az adásvétel a tágabb térség jelentősebb mezővárosainak Werbőczy Hármaskönyvére is visszavezethető jogszokása alapján történt. A magán­jogügyletet a felek a mezővárosi magisztrátus előtt „vallották fel", amely erről saját pecsétje alatt hiteles oklevelet adott ki.6 Ez a forrástípus Szombat­helyen a város jegyzőkönyveibe másolva viszonylag nagy számban maradt fenn,7 míg Zalaegerszeg esetében — az egykorú jegyzőkönyvek pusztulása miatt — Pápához hasonlóan családi levéltárból, az egykori birtokosoknak kiadott tisztázat nyomán ismert. Zalaegerszegen a (fő)bíró és a tizenkét es­küdt 1624., 1629., 1654. évi, a várost területén belüli, birtok adásvétel ügyé­ben keletkezett, városi pecséttel hitelesített oklevelei váltak ismertté.8 4 HERMANN 2002b. 84. Életútjától a kézikönyvként használatos bitói prozopográfia is ke­veset tud; 1629-ben úriszéki bírótárs volt. HERMANN 2002b. 96. 5 HARIS 1994. 55., 58-59. 6 Pápa város kora újkori pecsétjeiről HERMANN 2001a. 113-130. 7 A fejlett mezővárosok eme hiteleshelyi funkciójáról Szombathely példáján DOMIN- KOVITS 2002. 52-55. 8 Magyar Országos Levéltár, P 58. Bezerédy család levéltára (Törzslevéltár), 1. csomó, Fasc. A. No. 204-206. A kérdéskörre lásd még: Zalai községtörténeti források a Magyar Országos 166 Acta PAPENSIA VI (2006) 1-4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom