Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Lakatos Artúr: A második bécsi döntés és a kolozsvári református egyház
Műhely Nem volt teljesen problémamentes az új magyar hatóságokkal való együttműködés sem, de ugyanakkor felelőtlenség, sőt történelemhamisítás lenne néhány kisebb félreértésből felépíteni egy magyarországi-erdélyi konfliktus mítoszát. Tény viszont az, hogy az új hatalom első katonai és polgári adminisztrációi elsősorban anyaországi származásúakra támaszkodtak, akik viszont nem mindig ismerték az erdélyi helyzetet és gyakran hoztak a helybeliekre nézve sérelmes intézkedéseket. Sok esetben nem a személyes rosszindulat vagy meg nem értés, hanem az átmeneti helyzet lehetett felelős a felmerült problémákért. Ilyen volt például az egyház szolgálatában álló személyeket ért kellemetlenség, ami abból adódott, hogy a katonai hatóságok a lelkészek és tanítók fizetéselőlegét csak akkor voltak hajlandók kifizetni, ha azok már letették fogadalmat. így az egyház pedig kénytelen volt intézkedni, hogy ez mihamarabb megtörténjen.24 Több jelentés érkezik be a központhoz, melyekben jelentést tévők azt panaszolták, hogy az iskolai helyzetet illetően az új magyar hatóságok nem ismerik a helyi viszonyokat.25 Az egyházon belüli helyzetjelentéseknél nagyobb súlyú az a panaszlevél, melyet Tőkés esperes fogalmazott meg október 12-én. Ebben kemény hangnemben szóvá tette, hogy a megyei katonai parancsnokság mellé beosztott Tanügyi Hatóság az állami tanítók kinevezésekor nem hallgatta meg az egyházakat, hanem önkényesen döntött és ennek következtében sok megbízhatatlan ember került be a tanügybe.26 A felelős magyar hatóságok jóindulatát bizonyítják Jány altábornagy levelei, melyekben a fővárosi katonai közigazgatást kérte fel a felekezeti iskolák támogatására. Levelében a tábornok elismerte, hogy „...a rom. kát., ág. ev. és ev. ref. felekezeti iskolák a román megszállás alatt a magyar nemzeti érzés ápolói, fejlesztői és terjesztői voltak. " Szerepüket a jövő szempontjából is fontosnak tartotta: „az iskolai nevelés biztosítaná a magyarság szupremáciáját, segélyezés esetén idegen elemek gyermekei is ezekben nevelődnének".27 A megváltozott körülmények között az erdélyi magyarság bizonyos intézményei, köztük az egyházak, érdekeiket jobban kívánták érvényesíteni. Szeptember 20-án a kolozsvári teológia igazgatója arra kéri az Igazgatótanácsot, hogy védje 24 EREKGY: I 9/1940.11115. 25 EREKGY: I 9/1940.10433. 26 EREKGY: 19/1940.10362. 22 EREKGY: 19/1940.10206. 162 Acta Papensia VI (2006) 1-4.
