Acta Papensia 2006 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 6. évfolyam (Pápa, 2006)
Műhely - Jakab Réka: Pápa város zsidó társadalma a XIX. század első felében
Műhely Zsidók földesúri engedéllyel saját nevükre házat is vásárolhattak a városban, de csak kereszténytől, mely után adóztak, ez az adó azonban csak a személyüket és nem a telket illette.24 Házvásárlás alkalmával a zsidók az ún. tűzi kasszába is fizettek. Az uradalomnak ezenkívül 10 aranyat, illetve ha a ház ára meghaladta az 1000 forintot, minden forint után 1 garast voltak kötelesek fizetni.25 A gazdagabb zsidók a Belsővárosban, a későbbi zsinagóga körül telepedtek le. Fokozatosan a város belseje felé, a Fő tér környéki házakba költöztek háztulajdonosként vagy albérlőként. Zsidó háztartások száma 1828-as összeírás alapján: 357, azaz a háztartások 14%-a volt.26 Pápán is volt a zsidók birtokában mezőgazdasági ingatlan. A házingatlannal rendelkező zsidók egy része bérbe adta házát (elsősorban hitsorsosai részére) és a bérből tekintélyes jövedelme származott.27 A zsidó háztartások nagy része azonban bérelt lakásban élt, többségük a nemesség és a városi polgárok házaiban lakott. A város próbált korlátot szabni a zsidók bevándorlásának, ezért korlátozta házvásárlásukat. A város hatósága alá tartozó kontraktuális házat csak olyan zsidó személy vásárolhatott, aki az uradalomtól letelepedési engedélyt szerzett és a vásárlók közt nem volt keresztény.28 1835-ben a Belsővárosban már mintegy 60 házat bírtak zsidók. A város kérésére az uradalom nem volt hajlandó megtiltani a házvásárlást, hiszen akkor saját jövedelmeit rövidítette volna meg. Ezért a városi tanács megtiltja, hogy zsidók megjelenjenek olyan ház árverésén, melyet korábban keresztény lakos birtokolt.29 Gyakori a város panasza, hogy a zsidók csupán házuk és szántóföldjeik után fizetett adóik arányában fizetnek a városi pénztárba, személyük és mesterségük, valamint vagyonuk után fizetett adóik után nem járulnak hozzá a város házipénztár kiadásaihoz. Egyáltalán nem fizettek a város házipénztárába adót a házzal nem rendelkező, illetve zsellér zsidók, ugyanis nem adóztak a vármegyének. Ok albérlőként többnyire zsidók házában, de nem kis számban keresztényeknél laktak. A Belsővárosi zsidóság bírói fóruma 1800-tól első fokon a városi tanács volt, addig saját előjáróságuk intézte ügyeiket az úriszék közvetlen felügyelete alatt. Az itt lefolytatott eljárások után ún. bírói és hajdúpénzt fizettek a 24 VeML IV. 1. b: 2586/1833. sz. 24 Uo. 2h BÁCSKAI Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Bp., 1988. 186. 27 1828-as regnicoláris összeírás. 2" VeML V. 2. a. 587/1835. sz. 24 VeML V. 2. a. 691/1835. sz. Acta Papensia VI (2006) 1-4. 107
