Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
3-4. szám - Műhely - Kirsch Attila: Sokorópátkai Szabó István politikai tevékenysége 1919–1931
Műhely 1910-ben az országos 48-as Függetlenségi Pártnak jelöltjeként beválasztották a Győr vármegyei Törvényhatósági Bizottságba, melynek 1919-ig aktív tagja volt. Megyegyűlési képviselőként megfelelő közéleti tapasztalatokra tett szert.12 1919 elején Országos Földműves Párt Győr vármegyei szervezőjeként a politikai életbe is bekapcsolódott. 1919. március 7-én az Országos Földműves Párt budapesti Rónai utcai székházában rendezett nagygyűlésen a párt elnökévé választották. A tanácsköztársaság idején kezdve szülőfalujában tartózkodott. Mivel a település lakóit a kommün ellen hangolta, letartóztatták, s július 31-én Győrben halálra ítélték. A rendszer bukása miatt az ítélet végrehajtására már nem került sor.13 Az 1919. augusztus végén megalakult harmadik Friedrich- kormányba Nagyatádi Szabó István helyére Sokorópátkai Szabó István került kisgazdaügyi miniszterként. 1919. decembere és 1920. decembere között előbb a Huszár-, aztán a Simonyi-Semadam- és az első Telekikormányban minisztertársak voltak. Az egyesített Kisgazdapártban (Országos Kisgazda és Földműves Párt) Nagyatádi lett az elnök, Sokorópátkai pedig a helyettese. A Huszár-kormányban Nagyatádi közélelmezési miniszter lett, Sokorópátkai megtartotta a kisgazdaügyi tárcát.14 Az 1920. januári választásokon a győrszentmártoni kerület képviselőjeként került be a parlamentbe. 12 A kortársak egyike a törvényhatósági bizottságot úgy jellemezte, hogy a „legjobb iskola, mely a közéletre nevel". Vö. Zzitvay Tib or emlékiratai. Szerk.: Sipos Péter. Budapest, 1999. 47. (Korok és dokumentumok: Magyarország 1921-1941.) 13 Sokorópátkán a direktórium alakítását meggátló zendülés a karhatalmi bizottság jelentése szerint 1919. április 5-én volt. Ezt követően, április 10-én ténylegesen megválasztották a paraszttanácsot. A túszszedés elrendelése április 22-ére tehető. (A budapesti direktórium rendelete alapján: „A társadalom vezető emberei közül túszok szedendők a belügyi népbiztos távirata értelmében.") A Győr városi és vármegyei direktórium nyílt parancsa, amelyben a túszszedő akciót elrendelik, április 29-én kelt. Ebben hat falut sorolnak fel — köztük Sokorópátkát —, ahonnan túszokat kell gyűjteni. A dokumentumban — mint lehetséges célszemély — Sokorópátkai Szabó Istvánt is említik. Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára, Győr (GyMSML) Győr vármegyei direktórium iratai, 1919. 14 PÖLÖSKEI Ferenc: Horthy és hatalmi rendszere (1919-1921). Budapest, 1977. 51-53. Huszár Károly kormányát (benne 3 liberális és 2 szociáldemokrata taggal) átmenetinek tekintette. Acta Papensia V (2005) 3-4. 249
