Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Műhely - Köblös József–Kránitz Zsolt: „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..."?
Műhely Mindazonáltal újfent hangsúlyozni szeretnénk: önmagában az, hogy valamely oktatási intézmény partikulának minősül, nem jelenti azt, hogy ezzel oktatásának színvonaláról mondtunk volna ítéletet, hisz láttuk Patak partikuláris fiók anyaiskoláinak példáján, hogy ezek között is voltak teljesen kollégiumi szerkezet szerint működő, hármas tagozódású intézmények, ahol filozófiát és teológiát is szisztematikusan oktattak. Ilyen értelemben sem állja meg a helyét sem Bajkó egyik állítása, miszerint a XVIII. század végére a pápai kollégium „partikuláris iskolából hármas tagozódású, alsó-, közép- és felsőfokú képzést adó intézetté vált",68 sem Trócsányi egyik következtetése, melyben Pápa partikulajellegét azzal tagadja, hogy főiskolaként működött,69 hiszen a két kategória nem üti egymást. így tehát Pápára az sem hozott volna „szégyent", vagy az sem „fokozta volna le" alacsonyabb szintű iskolává, ha bebizonyosodott volna, hogy valóban Debrecen vagy Sárospatak partikulahálózatához tartozott. „Mindenkor az országban harmadiknak tartatott..." - állította a XVIII. század végén Osvald Sándor pápai presbiter a város kollégiumáról. Reméljük, meggyőző módon sikerült válaszolnunk mindazokra a felmerült problémakörökre, melyeket ennek az állításnak kérdéssé formált alakja vetett fel. Most pedig lássuk adatainkat! FÜGGELÉK *§> I. TÁBLÁZATOK 68 BAJKÓ é. n. 19-20. Az állítás olyan értelemben sem állja meg a helyét, hogy Pápán már a XVIII. század első felében is hármas tagozódású iskola működött. 69 „Nos, úgy hisszük, hogy Pápa partikulajellegét már annak alapján tagadhatjuk, amit az imént elmondottunk főiskolajellegéről" TRÓCSÁNYI 1988. 62. Acta Papensia V (2005) 1-2. 25
