Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)

1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete

UjRAOLVASÓ Pápay bekopogtat munkájával a nagy Kazinczyhoz5. Tiszteletteljes, aláza­tos levélben mutatkozik be, elmondja életkörülményeit, megemlíti, hogy Kazinczynak már mint diák nagy tisztelője volt Kassán, ahol gyakran látta. Kazinczy nagy örömmel válaszol, barátságába fogadja, s mindjárt első leve­lében a legszemélyesebb ügyeiről is ír, elmondja, hogy a 21 évvel fiatalabb Török Zsófia grófnő a felesége. Barátságuk Pápay haláláig tart. Kazinczy nem egyszer nevezi Pápayt a „magyar Adelung"-nak, aki tudvalevőleg a XVIII. század legnagyobb német nyelvésze. 1808-ban adja ki második munkáját „A magyar literatura esmérete" cím­mel6. Egy darabig ugyan tanakodik, hogy ne várja-e meg Révait, aki a hír szerint ugyancsak hasonló munkán dolgozik, de Kazinczy és Péteri Takáts biztatására határoz7. Pápay e munkáját még nagyobb lelkesedéssel fogadják. Vele alakja az irodalmi élet legelső vonalába kerül. Úttörő jelentőségű Pápay munkája, mert ez a legelső magyar rendszeres irodalomtörténet. Benne irodal­munk múltja három korszakra oszlik. Az első kor a legrégibb időktől a hit­újításig, a második etől II. József koráig, a harmadik pedig napjainkig. Ismer­teti a Halotti Beszédet, a Margit-legendát, Nagy Lajos eskümintáját, Pannó­nia megvételéről szóló éneket és a nagy magyar írókat. Alapvető rendszere­zése, kritikai önállósága, nyelvészeti bátorsága és határozottsága, s zamatos magyarossága a magyar irodalomtörténet atyjává teszi. A Hálái Tudósító nagy elismeréssel ír Pápayról, Horvát István azonban érdemtelenül megtá­madja a Hazai s Külföldi Tudósítások hasábjain — mely előbbi művéről oly nagy elismeréssel emlékezik. Az ismert ok az, hogy Pápay ellenlábasa Réva­inak, Horvát István pláne ellenségének tekinti Pápayt, aki róla is élesen írt munkájában. Egy kevésbé ismert oka pedig az, hogy Péteri Takáts József8 — Pápay barátja — Horvát ellen intrikált, s őt az országbírónál betöltött patva- rista állásából kipiszkálta. Pápay babérjainak azonban ez nem árt meg, a 5 Levelezésük olvasható: Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi Váczy János. V-XIV. kötet. Bp., 1894-1904. h PÁPAY Sámuel: A magyar literatura esmérete. Veszprém, 1808. (Magyar Minerva IV.) 7 Révai Miklós (1750-1807) nyelvész, szerkesztő, költő, piarista szerzetes. 1778-ban szentelték pappá, gazdag családoknál volt nevelő. 1783-84-ben szerkesztette a pozsonyi Magyar Hírmon­dót. 1785-től Győrött, 1794-től Esztergomban tanított. 1800-tól Bécsben élt, Széchenyi Istvánt rajzolni tanította. 1802-től a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. A nyelvtörté­neti módszer egyik úttörője. 8 Péteri Takáts József (1767-1821) költő. Papnövendék volt, de hivatását felszentelése előtt (1789) elhagyta. 1791-től Festetics László nevelője. Főként Bécsben tartózkodott, ahol megalapí­totta a Magyar Minerva könyvkiadói vállalkozást. 1799-ben ügyvédi pályára lépett, megnősült, 1808-ban birtokot vett Téten és letelepedett. Győr vármegye táblabírája, később főjegyzője lett. A mérsékelt nyelvújítás híve. Acta Papensia V (2005) 1-2. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom