Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)

1-2. szám - Újraolvasó - Horváth Elek: Pápay Sámuel emlékezete

UjRAOLVASÓ HORVATH ELEK' Pápay Sámuel emlékezete2 1. Mai irodalmi életünk nem volna elképzelhető Budapest nélkül. Pedig a fővá­ros e hegemóniáját csak — alig előbb mint egy évszázaddal — a múlt század huszas éveiben teremtette meg Kisfaludy Károly munkálkodása. Azelőtt az irodalom a vidéken sarjadt, ott élt, virágzott. A XVili. század második felé­ben meginduló nemzeti megújhodás írói közül emelkedett ki a Zemplén megyében élő Kazinczy Ferenc, s nőtt a magyar irodalmi élet diktátorává, így az ország sarkában fekvő kis Széphalom lett a magyar írók Helikonja. Óriási jelentőségű Kazinczy vezéri, írói és nyelvújítói működése. De műkő­1 Honmth Elek (Pápa, 1908. március 29.-Washington, 1994. július 22.) újságíró, közíró. A gimnáziumot a pápai bencéseknél végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem joghallgatója lett, a bölcsészkaron történelmet, a bécsi egyetemen pedig művészettörténetet hallgatott. Tanulmányai után hazatért és bekapcsolódott a pápai közéletbe: újságíró, szabad­úszó közíró lett. Várostörténeti, művészettörténeti cikkei hiánypótlóak voltak. O tárta föl elő­ször a pápai várfalak egykori vonalát. 1938-ban a Miniszterelnökség, majd a Kereskedelem- és Iparügyi Minisztérium tisztviselője lett. 1940-ben idegenforgalmi miniszteri biztosként szervez­te a visszacsatolt erdélyi területek idegenforgalmát. 1944-ben visszatért Budapestre, 1945-ben könyvkiadó és filmgyártó vállalkozást alapított, 1948-ban emigrált. Előbb Salzburgban, majd 1951-ben az Egyesült Államokban telepedett le. A Pentagon (hadügyminisztérium) Közép- Európa-szakértőként alkalmazta. Sokat tett a külföldi magyarság ügyéért. — Pápay Sámuelről szóló tanulmánya a Pápai Hírlap 1936. évi 49., 50. és 51. számában jelent meg. 2 Pápa i/ Sámuel (Felsőörs, 1770. március 8.-Pápa, 1827. május 31.) Dunántúli református ne­mesi család sarja. 1788-1789-ben Kassán járt iskolába, apja halála után elszegényedett. Katolizá- lása után Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr támogatásával előbb Pesten, majd 1791-1793-ban Egerben végezte jogi tanulmányait. 1793-ban Pesten jurátus, 1796-ban ügyvédi vizsgát tett, majd az egri líceumban magyar nyelvet és irodalmat tanított. 1800-ban lemondott tanári állásáról és Pápán lett ügyvéd. 1801-től Veszprém vármegyei ügyész, 1804-ben táblabíró. 1802-től az Esterházy-család devecseri, 1804-től Pápa-Ugod-devecseri uradalmának jogtanácso­sa (főügyésze). Kazinczyval levelezett, bár barátai a dunántúli ortológusok közül kerültek ki (Kisfaludy Sándor, Péteri Takáts József stb.) A Magyar Tudós Társaság létrehozására három évi jövedelmét ajánlotta fel. Szülőházát 1966-ban emléktáblával jelölte meg a Községi Tanács. — MIKÓ Pálné: Pápay Sámuel nézetei a nyelvről és a nyelvhasználatról = Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Bp„ 1990. 181-187. — Pápay az első magyar író, aki angol nyelvészeti szakirodalmat idéz. Vö.: CZIGÁNY Lóránt: Fest Sándor öröksége = Kor­társ 2001.9. sz. 50-58. Acta Papensia V (2005) 1-2. 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom