Acta Papensia 2005 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 5. évfolyam (Pápa, 2005)
1-2. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: Adalékok Pápa város zenetörténetéhez. A pápai fegyveres polgárság zenekara 1814-ben
Kisebb közlemények KISEBB KÖZLEMÉNYEK Adalékok Pápa város zenetörténetéhez I. (A pápai magyar fegyveres polgárság zenekara 1814-ben). Pápa privilegizált mezőváros a szabad királyi városokhoz hasonlóan belső és külső tanácsból (választott községből) álló önkormányzatot épített ki a XVIII. század végén. A testületek működését a lakosság elenyésző kisebbségét alkotó polgárok határozták meg, akik más mezővárosoktól, városoktól — például Nyíregyházától, Nagykanizsától, Szekszárdtól eltérően — csupán a kézművesek és kereskedők közül kerültek ki.1 A polgárjog megszerzése feltétele volt a politikai jogok gyakorlásának, a privilégium biztosította előnyök (pl. harmincadvám) élvezetének, bár arra a XIX. században már nem minden polgári foglalkozású személy törekedett.2 A polgárok kötelezettségei közé tartozott az egyenruha és a fegyver viselése, a rendszeres fegyvergyakorlás, mely alól csak a városi tanács adhatott felmentést. A katonai szolgálatra alkalmatlanok pénzzel váltották meg magukat. A közbiztonság fenntartását szolgáló polgári fegyveres testület Pápán két századból állt; az egyiket a magyar, a másikat a német polgárok alakították. A katonai mintára szervezett fegyveres polgárőrség több évtizedig működött, mígnem 1848. május 26-27-én a nemzetőrségbe olvadt, s ezzel megszűnt.3 A Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtának Kézirattárában 0.469 raktári szám alatt őrzik a pápai magyar fegyveres polgárság vegyes jegyzőkönyvét, amely értékes adatokat tartalmaz a fegyveres polgárság 1848 előtti működésére vonatkozóan. A jegyzőkönyv nem ismeretlen a történé1 Pápán a várostörténeti kutatás a polgárság társadalomszerkezetét korábban nem vizsgálta. A (hiányos) polgárfelvételi adatok és tanácsi jegyzőkönyvek szerint 1794-1847 között a polgárok 87%-a a kézművesek, 12%-a a kereskedők, 1%-a az uradalmi alkalmazottak, bérlők közül került ki. Az önkormányzati hatalmat a polgárok gyakorolták, a várost 1795-től egy 12 tagú belső tanács és egy 40 tagú electa communitas (választott község) igazgatta. Vö. HUD1 József: Vera (nem csak) a városban. Rendi társadalom - polgári társadalom: supplementum. (Szerk.: A. Varga László) Salgótarján, 1995. 95-106., különösen 104. 2 A magyarországi városi társadalom átalakulásáról átfogó képet ad BÁCSKAI Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest, 2002. 123-162. 3 MOLNÁR András: A pápai nemzetőrség 1848 tavaszán. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 18/1986. Veszprém, 1987. 485. Acta Papensia V (2005) 1-2. 205
