Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Mezei Zsolt: Kozma Andor egy betiltott verse
Kisebb közlemények Kozma Andor 6{JV betiltott UGÍSG. Kozma Andor (1861-1933) az Arany János és Ady Endre közötti korszak költő-publicista nemzedékéhez tartozik. Marcaliban született 1861. január 12-én, apja leveldi Kozma Sándor (1825— 1897), hazánk első királyi főügyésze, a független magyar ügyészség megalapítója. Iskoláit Pápán (1869-1871), Felsőlövőn és Budapesten végezte. Pápán egy évig a református elemi iskolába járt, majd 1870/71-ben a gimnázium első osztályos diákja lett. Bocsor István (1807-1885) kollégiumi tanár házában lakott, mert Bocsor felesége, Kozma Alojzia a nagynénje volt.12 * * 15 Egyik életrajzírója megjegyzi, hogy „jellemének fejlődésében aztán igen nagy része van ennek a pápai Bocsor-háznak, amelynek hosszabb ideig maradt lakója. Jellemző Kozma Andorra, hogy legtöbbet nem papírosból, könyvekből, hanem emberektől tanult. így különösen Bocsornétól. A messze földön híres, bölcs asszony a magyar kálvinizmusnak lényeges eszményeit erősítette Kozma Andor lelkében: a végtelen tisztességet és erkölcsi józanságot. (...) A tiszteleten át szerette meg Bocsornét. A szereteten át tanulta meg tisztelni Bocsor Istvánt, a nagy tudóst, a ház urát."’12, 1879-től jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd 1885-től az Első Magyar Általános Biztosító Társaság tisztviselője lett. Első versei a Borsszem Jankóban jelentek meg. 1893-tól a Kisfaludy Társaság, 1901-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-tól rendes tagja. 1886-1890 között Miskolcon élt. Első verseskötete 1888-ban került sajtó alá „A tegnap és a ma" címmel. Gyulai Pál szigorúan, de tehetségét elismerve írt róla a Budapesti Szemlében (1889). 1900-tól európai utazásokat tett (Finnország, Oroszország, Dánia, Anglia, Németország stb.), majd 1910-1918 között Tisza István híveként a liptószentmiklósi kerület országgyűlési képviselője lett. Tekintélyes fővárosi lapoknak volt munkatársa, pl. a Pesti Hírlapban, majd Az Újságban „Koboz krónikája" címen éveken át versbe szedve mondta el a hét jelentősebb eseményeit. Trianon után egyre magányosabbá vált, baráti kapcsolatban csak Vargha Gyulával állt. Levelezésükre a nemzeti katasztrófa árnyéka vetült. 72 éves korában, 1933. április 16-án halt meg Budapesten. Kozma Andor egyike legvirtuózabb verselőinknek, „érezni, hogy maga is élvezi előadása lendületes elevenségét, rímelése ötletességét, dúskálását népi szó12 Kozma Alojzia Kozma Sándor nővére volt. — A ház falán Bocsor István, Kozma Sándor és Kozma Andor emléktáblája ma is megtalálható. Bocsor István alakját egyik leghíresebb versében, „A carthagói harangok"-ban örökítette meg. 15 MERÉNYI Oszkár: Kozma Andor. Adalékok és tanulmányok a költő életének és műveinek ismertetéséhez, a költő posthumus verseskötetével. Kaposvár, 1941. IX-X. (Csurgói Könyvtár XVI.) 172 Acta Papensia IV (2004) 3-4.
