Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)

1-2. szám - Műhely - Kasza Georgina: „Mitsoda élet az illyen!" Péter Krisztina contra Szőke László

Műhely

radt fenn. Az egyházkerületi közgyűlések bejegyzései közül kb. 5 % foglalkozott a válással.39

A következőkben azokat az eseteket elemezzük részletesebben, amelyekről megfelelő adat áll rendelkezésünkre, s amelyek alapján képet kaphatunk a válásról. A táblázatból kiderül, hogy a válóperek száma 1821-1848 között kismértékben emelkedett.40

1. sz. táblázat

A válóperek számának alakulása a Dunántúli Református Egyházkerületben (1821-1848)

Év

Perek száma

1.

1821-1825

12

2.

1825-1828

12

3.

1829-1834

16

4.

1835-1840

27

5.

1841-1845

23

6.

1848-1845

42

1-6. összesen:

132

Előfordultak olyan esztendők, amikor az egyházkerületi közgyűlésen egyetlen válási ügyet sem tárgyaltak. A legtöbb egyházkerületi békéltetés 1836-ban történt, ekkor 16 esetben hoztak határozatot. Az egyházmegyei közgyűlések jegyzőkönyveiben előfordultak olyan békéltetések, amelyek később nem kerültek egyházkerületi szintre — a konfliktusokat feltehetően menet közben sikerült elsimítani. Egyes esetekben elképzelhető, hogy az 1848 utáni időkben indult meg a válóper. Érdekes, hogy az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvekben szabad királyi városokban történő válóperre vonatkozóan nem találtunk utalást.41

A válóperek kutatása Veszprém Vármegye területén az 1801 előtti perek esetében nagyon nehéz.42 1780-as években átlagosan egy válópert nyújtottak be a Veszprém Vármegyei Törvényszék elé, majd az 1790-es években ez

39 Ezt az arányt a 1848-as egyházkerületi bejegyzések alapján kaptuk meg. Összehasonlítva a válással kapcsolatos bejegyzéseket, valamint a más, egyházzal kapcsolatos bejegyzéseket.

40 Az 1821-es határt a rendelkezésre álló adatok alapján határoztuk meg. Egyházi békéltetések az egyházkerületi jegyzőkönyvek adatai alapján 1821 előtt alig állnak rendelkezésünkre.

41 Debrecenben, amely a reformkorban szabad királyi város volt. Csak egyszeri papi békéltetési próbát tartottak. MÁTAY 2000. 244-274.

42 A Veszprém Megyei Levéltárban a válóperek a polgári perek között találhatóak, együtt más adóssági, örökösödési, becsületsértési stb. perekkel. A polgári perek áttekintésénél segítséget jelentett a Polgári Pereknek Lajstroma 1801-1848, amely a polgári perek bejegyzéseit tartalmazza, és hogy az adott per fennmaradt-e. A polgári perek között a válóperek aránya nagyon kevés, kb. 2 %. Ez az arány a debreceni perek esetében magasabb kb. 10%. Mindkét adat természetesen csak becsült adat. A debreceni válóperekre vonatkozó arány: MÁTAY 2000. 244-273.

Acta Papensia IV (2004) 1-2.

25