Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Műhely - Kasza Georgina: „Mitsoda élet az illyen!" Péter Krisztina contra Szőke László
Műhely sok időt vett igénybe, valamint ennek a költségét is a felperesnek kellett fizetnie. A pertesthez számos fontos mellékletet csatoltak. Bántalmazás esetén orvosi igazolást, látletet készíttettek; a házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermek törvénytelen születését anyakönyvi kivonattal bizonyították. Csatolták a válóperhez annak bizonyítását, ha valamelyik fél ellen büntetőper folyt. Előkerültek olyan feljegyzések is, melyek a házastársak anyagi helyzetére vonatkoztak. A periratokból sokrétű információ állhat a kutató rendelkezésére. Említettem, hogy a vármegyei bíróságon három ügyvéd szerepelt; egy a felperes, egy az alperes védőjeként, valamint egy harmadik, aki a házasság védőügyvédéként. A per maga először az ügyvédek felszólalásával foglalkozott. A válóper több szakaszra oszlott, a vármegyei bíróság az adott pert tárgyalva többször is összeült. Mindig előre meghatározták, hogy melyik az a kérdés, melyre mindig visszatérnek. Emiatt a perlekedés elnyúlt, bár természetesen volt olyan per is, amelyben az ítéletet a vármegyei törvényszék nagyon hamar meghozta.31 A bíróságon a válni szándékozó feleket legtöbbször még egyszer békülésre szólították fel. A vármegyei törvényszékek elsőfokon hozták meg az ítéletet. Az elsőfokú ítélet fellebbezés esetén a Királyi Táblához került. A Királyi Tábla túlterheltsége miatt a válóper akár évekig is vizsgálatlanul maradt, így az ítélet meghozatala sokszor évekbe került, amíg a végső döntés a vármegyei bírósághoz visszakerült.32 Elsőfokon Veszprém vármegye területén valamennyi per esetében engedélyezték a válást. A Királyi Tábla ítéletét a válóperes anyaghoz csak nagyon ritkán csatolták, amiből arra következtethetünk, hogykevesen éltek fellebbezési jogukkal. A válóperes eljárás átlagosan hat évig tartott, amíg elsőfokon kimondták a válást. A polgári peres eljárás tehát hosszú folyamat volt. Mindezek mellett bonyolult. Az átlagemberek gyakran elveszhettek a peres eljárás útvesztőjébe.33 A magyar népi jogszokások között a válásra csak nagyon kevés példa maradt. A fennmaradt jogszokásokon keresztül megállapítható, hogy a házasságtörés megítélése, amely a XIX. század első felében is a leggyakoribb válóoknak számított, a parasztságnál is eltérő volt. Az bizonyos, hogy a közvélemény hajlamosabb volt elítélni a „félrelépő" asszonyt, mint a férfit. A férfiaknál azonban erősebben működött a társadalmi ellenőrzés, ha férj iszá31 1839. január 21-én vették fel a per a Veszprém Vármegye Törvényszékén, és 1839. március 5-én már ítéletet hirdettek. 1839. L. III. 36. László Sára és Laki János válópere. 32 A Királyi Tábla ítéletét általában 3-4 éven belül hirdették ki, de előfordult, hogy jóval később. Az egyik pert 1820-ban vették fel a pert a vármegyei törvényszéken, 1824-ben meghozták az ítéletet, melyet megfellebbeztek. Csak 1839-ben hirdették ki a Királyi Tábla ítéletét. 1820. R. II. 32. Rétesi Mária és Kosi Mihály válópere. 33 A polgári peres eljárásról ECKHARDT 2000. 341-343. Acta Papensia IV (2004) 1-2. 23
