Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)

3-4. szám - Szemle - Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás?

Szemle Szemle PÉTER KATALIN: A reformáció: kényszer vagy választás? Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004. (Európai Iskola) 124 oldal Izgalmas szellemi kalandra hívja fel olvasóit az ismert történész szerző: közös gondolko­dásra serkent a reformációról, a XVI. század mindennapjainak világáról. Mindehhez keretül Péter Katalin nem szokványos tör­ténészi műfajt választott, hanem a művelt nagyközönséghez szóló esszé forma­rendszeréhez nyúlt. Választásának köszön­hető, hogy nem csupán történész olvasói forgathatják érdeklődéssel a kötetet, hanem mindazok, akiket foglalkoztat múltunk megismerésének lehetősége. Az írás szerző­je arra vállalakozott, hogy megváltoztassa a reformáció hazai elterjedéséről a történet- tudományban — s tegyük hozzá: az érdek­lődők, és egyáltalán a középiskolai oktatás­ban részesültek fejében — megrögzült ké­pet. A kötet szavaival élve egy már régen megszilárdult, sokak, talán mindenki által beszélt és elfogadott történészi nyelvvel szembeni kételkedésre hív fel munkájában. A később reformátoroknak nevezett prédi­kátorok is hasonlóan cselekedtek csaknem fél évezreddel ezelőtt. Az írás során megvizsgálandó probléma felvetését a bevezető fejezet (Műkincsek­ről és a történetírásról) végén, illetve a címben találja meg az olvasó. A kettőt egymás mellé helyezve kapjuk meg a teljes kérdést: „mi volt a reformáció az egyszerű embernek Magyarországon - kényszer vagy választás?" A kérdés felvetését azonban megelőzi annak rövid bemutatása, hogy milyen lépéseken keresztül jutott el a történettudo­mány és maga a szerző is a reformációról, a korabeli emberek mindennapjairól val­lott nézetek felülvizsgálatának gondolatához. Milyen kutatási eredmények, illetve személyes benyomások tették kérdésessé a korábban szilárdnak és megkérdőjelez- hetetlennek hitt álláspontokat. Hiszen az előbb elismételt kérdés nehezen fogható meg, amennyiben a reformációt és a XV-XVI. századot a klasszikus értelmezés kere­tei között vizsgáljuk. Ezek szerint az egyszerű emberek, a tömegek mélységes tudat­lanságban éltek a korszakban, a korábban egyetlen szellemi táplálékot nyújtó katoli­kus egyháztól elvilágiasodása következtében már elfordultak, és ebbe a sötétségbe A reformáció: kényszer vagy választás? Pétéi Katalin Acta Papensia IV (2004) 3-4. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom