Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Kisebb közlemények - H. J.: Márton Gábor református esperes méhészeti szakkönyvények kiadása és olvasói
Kisebb közlemények ról. A bizottság tagjai Novák Gáspár járási főszolgabíró, Asbóth János keszthelyi uradalmi prefektus, Sááry László járási alszolgabíró, Nagy Ferenc járási alszolgabíró voltak. A vizsgálat alkalmával megjelentek: Györffi Antal és Vadnay Károly táblabírák, Bíró Ferenc és Nagy Ferenc járási szolgabírák, Átlóm Pál és Körmendy István járási esküdtek; Dömölky Imre kövesi prédikátor, Nagy Sándor birtokos, Virág András, a herceg Esterházy-uradalom gazdatisztje, továbbá Virág János, Tapolca mezőváros öregbírája. A vizsgálatot maga a méhész kérte, mégpedig azzal a szándékkal, hogy megnyerje Zala vármegye támogatását tervezett könyve kiadásához. A kiküldöttség annak rendje-módja szerint felkereste a „kémény nélküli füstös házakból" álló, falu közepén lévő parókiát és megvizsgálta a „méhes gazdaságot".22 A parókia mellett épült, 3 szintes, hagyományos kasokból, illetve a lelkész által kifejlesztett fiókos kasokból (összesen 44 kasból) álló méhes, s a méhész gazdálkodása is elnyerte a kirendelt szakértők tetszését. Megtekintették Márton Gazdaságos mélitartás c. művének kéziratát is, melyet a „tekintetes nemes vármegyének kegyes pártfogásába” ajánlották. Jelentésük zárásaként a következőket írták: „Alázatos tudósításunkból önként fogják a' tekintetes statusok és rendek általlátni, hogy edgy oily ága a' gazdaságnak, rnelly magában ártatlan, és mind tehetőssebb mind tehetetlenebb gazdák által gyakoroltatható" - a vármegye „tekintetét és pártfogását igen-is megérdemli”.23 Márton Gábor 1810-ben kezdett méhészkedni. Ekkor 20 forintért egy kas méhet vásárolt Simon Pál szőlősi tanítótól. Számadásai szerint a kasból való méhek szaporításával 1810-1816 között 1256 forint 30 krajcár tiszta nyereségre tett szert.24 Tényszerűen bizonyította, hogy „A' Méhtartás igen nevezetes ága a' Gazdaságnak. Mert ha a’ jószágban fekvő tőkepénz interessét25 a' Gazdaság' folytatására megkivántató költséggel edgyiitt a' jövedelemből kiveszszük: azt tapasztaljuk, hogy annak edgyik ága sem ád annyi hasznot, mint a’ Méhtartás."26 Zala vármegye segítségével országosan meghirdették a munkát. Miután megfelelő előfizetőt jeleztek a törvényhatóságok, a szerző 1815 decemberében sajtó alá rendezte a kéziratot, s 1816-ban Győrben, Streibig Leopold nyomdájában kinyomtatta a Gazdaságos méhtartás c. 252 oldalas kézikönyvét. Acta Papensia IV (2004) 3-4. 179 22 MÁRTON: i. m. 233. 21 MÁRTON: i. m. 240. 24 MÁRTON: i. m. 241-243. 25 kamatát 26 Az idézet. MÁRTON: i. m. Élőbeszéd, XI. A vármegyéhez írt folyamodásában hasonlóképpen fogalmazott: „A' Méhtartás — írta — a' Magyar Országi Gazdaságnak igen nevezetes ága, - a' mclly három annyinál-is több hasznot ád, mint a' Gazdaságnak akármellyik más ága." Uo. Élőbeszéd, XVIII.
