Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
1-2. szám - Műhely - Kasza Georgina: „Mitsoda élet az illyen!" Péter Krisztina contra Szőke László
Műhely sok, amelyek különböző szempontokból lehetővé teszik a válás vizsgálatát.10 11 Az 1790 előtt fennmaradt perek száma rendkívül kevés. Ebből arra lehetne következtetni, hogy régen sokkal több boldogabb házasság létezett, mint napjainkban. A házasság felbontásának azonban számos törvénytelen, informális útja létezett Magyarországon is. így valószínűleg azoknak a házasságoknak a száma sokkal nagyobb volt, amelyből a felek menekülni szerettek volna. A fennmaradt válóperek lehetőséget nyújtanak a válással szemben tanúsított társadalmi viselkedés vizsgálatára is. Az egyértelmű, hogy a válás intézményének elfogadása a 20. századi diskurzusban vált általánossá, de ennek a hosszú folyamatnak a kezdete már a 19. század elején is érzékelhető. Nagyon nehéz ennek a változásnak az okait megjelölni. Valószínűleg kapcsolatokat kell keresni a társadalmi, a gazdasági és a törvényi szabályzás alakulásai között. A válóperek segítségével vizsgálhatjuk a házasság intézményének változásait is. A reformkorban ezeknek az átalakulása nagyon jól nyomon követhetők. A perek tehát kitűnő kvantitatív és kvalitatív források a kor társadalmának elemzésére. Egyetlen válóper elemzéséhez is elengedhetetlen a tágabb összefüggések keresése: esetünkben a Dunántúli Református Egyházkerület területén, illetve Veszprém vármegye területén előkerült perek ismerete. A vizsgálatnál elsősorban arra kerestünk választ, hogy a reformkorban mennyire gyakran fordult elő a válás, melyek voltak a válásnak az egyházi és világi szabályzás területén a legfontosabb jellemzői; a korabeli törvények milyen mozgásteret biztosítottak a válni szándékozó feleknek.11 Megpróbáltuk az egyes válópereket olyan társadalmi kontextusba elhelyezni, amelyek megmutatják, hogy hogyan viszonyult a kor embere a váláshoz. A levéltári források alapján nyomon követtük a férfiak és nők közötti viszony alakulását is. Megvizsgáltuk, hogy hány nő és hány férfi kezdeményezte a válást; valamint azt, hogy ezt megelőzőleg milyen hosszú ideig voltak házasok a peres felek. Megvizsgáltuk azt is, hogy vajon kik és milyen megfontolásokból indítottak válópert, milyen síkon értelmezték a rossz és a jó házasságok közti különbségeket. 10 A válással kapcsolatos elemzéseket feldolgozó tanulmányok azonban készültek. így többek közt HUDI1997. 164-170.; KISS 1999. 41-59.; MELEGH 2000. 266-291.; NÉMETH 1999. 748- 754., MÁTAY 2000. 244-274. 11 Az egyházkerületi jegyzőkönyvek alapján az 1821-1848, a Veszprém vármegyei válópereknél pedig 1801-1848 közötti időszakról kapunk képet. Acta PAPENSIA IV (2004) 1-2. 17
