Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Kisebb közlemények - Hudi József: A zirci apátsági könyvtár és múzeum sorsa 1945–46-ban
Kisebb közlemények A rendi perjel, mint zirci rendházfőnök például beszámolt arról, hogy nemcsak az épületen, hanem az „zirci életen" is az ostrom nyomai látszanak. Az emeletes rendház ablakainak többsége kitört, a kevés terményt a padláson helyezték el, emiatt elszaporodtak az egerek, amelyek emeletről emeletre járnak és óriási károkat okoznak. A lakószobák lepusztultak, a mellékhelyiségek tönkrementek, az összes fürdőszoba használhatatlan, kivéve a volt apátsági vendégszobához tartozó fürdőszobát. Az apátság előtti virágoskertet megszüntették és gazdasági kertté alakították. Még szomorúbb képet nyújtott a híres angolkert, melynek kerítése itt-ott bedőlt, gondozása alig lehetséges: „új utakat vágnak a keresztül-kasul járó idegenek, az ajtók zárait, kilincseit ellopják és valóban mindenkinek prédája lett a Ba- konynak ez a szép arborétuma. - Ha hozzáadjuk még e képhez az üvegház teljes pusztulását és eddig még mindig csak romló és rosszabbodó helyzetét, a személyzet hiányát, a tóban levő halaknak engedély nélkül való állandó halászatát, a fiatal fáknak nagy pusztulását: akkor megértjük, hogy a teljes romlás előtt ez[en] utolsó vészféknek meghúzása, a bajnak ilyen feltárása szükséges volt. [...] ha nem akarjuk hét és félszázados otthonunkat még nagyobb kiadást jelentő további romlásnak kitenni, akkor az összes házaknak testvéri összefogására van szükség, hogy Zirc újból melegebb anyamonostor,6 rendi szellemi középpont és a zirci kongregáció prézesapátjának méltó székhelye legyen."7 A jelentések közül a legrövidebb mindössze egy oldalas. Ez az aláírás nélküli gépelt beszámoló A zirci Apátsági Könyvtár és Muzeum (1944. okt.- 1946. okt.) címet viseli, s röviden összefoglalja a két gyűjtemény második világháborús hányattatását, háború utáni helyzetét. A feljegyzést mai helyesírással, a rövidítések feloldásával közöljük: „A bombázás veszélyének közeledése miatt 1944 őszén apránként kerültek a földszinti forrásvíz-csap előtti sarokszobába a könyvtárból az ősnyomtatványok, az 1500 és 1711 között megjelent iin. régi magyar könyvek és a többi fontosabb művek, a gyűjteményekből pedig az értékesebb részek. Mikor november és december hónapokban a képtárt, a régi levéltárt, a könyvtár nagy- és kistermét kórház és [a] katonaság részére lefoglalták, egyre inkább a könyvtári emelet északi részébe kellett visszahúzódni a még fent maradt gyűjteményekkel. fondszám alatt. Vö.: A Veszprém Megyei Levéltár (volt Veszprémi Állami Levéltár) fondjainak jegyzéke. Készítette Balogh Elvira et al. Bp., 1973. 46. 6 Zirc 1814-ben vált a magyarországi ciszterci rendházak központjává. HORVÁTH 1930. 193-199. 7 Az Olaszfalui Római Katolikus Plébánia irattára. 36/1947. sz. apáti iratok: „A rendi perjelnek, mint zirci házfőnöknek rövid jelentése az apátsági épületről és a zirci életről". Hely és dátum nélkül [Zirc, 1946. október]. 170 Acta Papensia IV (2004) 3-4.
