Acta Papensia 2004 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 4. évfolyam (Pápa, 2004)
3-4. szám - Műhely - Köblös József: Még egyszer az Adásztevelen működő „Pápai Árva Oskoláról"
Műhely Csak összehasonlításképpen említjük, hogy az 1737 utáni névsor szerint a 100 diák között összesen 28 pápai és mindössze 1 adászteveli volt, Veszprém megyéből 28, a dunánúli egyházkerület többi vármegyéjéből 38, távolabbi területekről 5 diák érkezett;36 1797-ben pedig, mikor a pápai kollégium hivatalosan is az egyházkerület anyaiskolája lett, a 302 diákból 63 volt pápai (21%), mindössze 3 adászteveli (1%), 62 Veszprém megyei (20%), 135 a dunántúli egyházkerület többi megyéjéből (45%) és 41 az ország távolabbi tájairól való (13%) diák.37 A teveliek 1737 utáni és 1797-es 1%-os kollégiumi részaránya tehát az adászteveli korszak kisgimnáziumában 50-60 %-ra emelkedett. Ami még feltűnőbb, hogy a két legalsó osztályban: a lectorok és a declinisták között, ahol más településekről jött diákok egyáltalán nem voltak, szintén markáns többségben voltak a pápaiakkal szemben. Ez azt mutatja, hogy a „pápaiak iskolájára" egyfajta kettősség volt jellemző. Egyfelől de jure, jogilag mint a pápai egyházközség tanintézménye a teveli iskolától független volt, ezt a források szóhasználata is tükrözi (ezt mutatja a pápaiak által iskolájuk jelölésére használt kifejezések közül: Teveli oskolánk, Tevelen lévő oskolácskánk, ludus Papensis, Adáfl Tevelen a Pápai Oskola, az Pápai árva Oskola).38 Másfelől azonban a pápaiak teveli iskoláját de facto, ténylegesen a helyi lakosok is sajátjuknak tekintették. Ezt támasztja alá az a már kifejtett jelenség is, hogy 1769-től ők is a pápaiakkal megegyező tandíjfizetési kedvezményt kaptak. (Ekkor már külön épületben volt a pápaiak iskolája, tehát a kedvezménynek nem lehetett indoka a teveli iskola épületének használata.) Sőt, erre jó példa a pápai presbitériumi jegyzőkönyv egyik korábbi megjegyzése is. Az egyházközség elöljárói 1758-ban azért határozták el saját iskola emelését, mert a teveliek bérleti díjat kértek tőlük a teveli iskolaépület használatáért. Ekkor említtetik meg mellékesen az is, hogy egyszer már ezt a bérösszeget a teveliek elengedték azon a címen, hogy az ő gyermekeik is oda járnak.39 (Itt a teveliek nyilván nem saját elemi iskolai intézményükre, hanem az ugyanabban az épületben működő pápaiak iskolájára gondoltak, hiszen csak így indokolt a bérmentesség.) Elgondolkodtató az a tény is, hogy egy 1766-os megyei vizsgálat Adásztevelen csak egy iskoláról és az abban működő két tanítóról tud: az 56 Az irat jelzete a 32. sz. jegyzetben. V 1797. május 22. OREL I. 7. g. Pápai református gimnázium iratai. Felvételi könyv I. kötet (1797-1850/51.) 3-11. Szintén A pápai kollégium diákjai 1585-1861. című kiadványunkban fog megjelenni 23. sz. alatt. “ 1761. március 19, 1773. január 1. PREI. A pápai református egyházközség II. sz. jegyzőkönyve. 1755-1797. 24., 35. 1757. december 24. Uo. 15. 1771. március 19. DREL I. 1. b. Dunántúli református egyházkerület ügyviteli iratai. 1771:9. 1781. december 22. Uo. 1781:12. 1781. január 12. Uo. 1781:1. w A határozat szövege a függelékben szerepel 1. sz. alatt. Lásd ugyanott a 2. számot is! Acta Papensia IV (2004) 3-4. 117
