Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely munkából hazatérve három kiégett emelet, köztük a lakásom, megrendítő látványa tárult elém. Az egyik szobámban összeolvadt számítógép, elhamvadt könyvek és jegyzetek, egy élet munkájának kormos maradéka fogadott..." Innen kezdte újra a kutatást a szerző, és így született meg öt év alatt 300 oldalas munkája — erőfeszítéséért mindenképpen megérdemli tiszteletünket! Érdemes lenne persze azt is megvizsgálnunk, milyen irányban motiválta a szerzőket az adott település lakossága; ez utóbbi sorsa, összetétele, identitása hogyan befolyásolta a megjelent kiadvány tartalmát, annak arányait. A kérdés vizsgálata további alaposabb elemzést igényel; két szempontot azonban érdemesnek tartok már itt és most felvetni. Az egyik a nyelv: mind Sopron, mind Moson megye az ország több nemzetiségű megyéi közé tartozott egykoron; hogyan tükröződik ez a településtörténeti kiadványokban? Kétnyelvű kiadvány mindössze egy jelent meg vizsgált időszakunkban: Ágfalván döntöttek úgy, hogy a kötet tartalma magyar és német nyelven ugyanaz legyen. A többi nemzetiségi településen csupán egy tartalmi összefoglaló emlékeztet a falu összetételére: ezek közül a kimlei kötet kb. 15-15 oldalas horvát, ül. német nyelvű tartalmi áttekintéssel, valamint a tartalomjegyzék három nyelven való közlésével segíti azokat — a faluból kitelepített vagy kivándorolt — olvasókat, akik magyarul (már) nem tudnak; Fertőhomokon ugyancsak német és horvát nyelven készült — rövidebb terjedelmű — összefoglaló, az utóbbi bizonyára az itt élő, vagy itt élt horvátokra is gondolva; a kötetek többségéhez azonban — leszámítva természetesen a „Száz magyar falu könyvesháza" sorozatának rövid angol és német összefoglalóval megjelent köteteit — nem készült idegen nyelvű tartalmi kivonat. A másik kérdés a mosonszolnoki kötetet forgatva fogalmazódott meg bennem. A 371 oldal terjedelmű, magát címében monográfiaként, alcímében helytörténeti olvasókönyvként meghatározó kiadvány egy csupán néhány oldalas történeti kronológiával indul, majd „résztörténeteket" tartalmaz - iskola, óvoda, „A község régi néprajza", „Szent Flórián katonái", „Futballcsapat krónikája" stb. —, döntően a 20. század történéseire koncentrálva. Teszi ezt egy régi és újabb fotókkal remekül illusztrált, igényes kivitelű kiadványban, melyet öt szerző közösen jegyez; köztük Johann Neuberger, a történeti kronológia összeállítója, aki 1949-ben mint fiatal tanító „emigrált" Németországba, néhány évvel korábban kitelepített családját követve, ahol 1958-tól a falujuk elhagyására kényszerített mosonszolnoki németek fő szervezőjévé, összefogójává vált — itt írta meg szülőfaluja történetét, mely aligha véletlenül kapta a „Das war Zanegg" (Ez volt Mosonszolnok) címet: a 52 Acta Papensia III (2003) 1-2.
