Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Kiss Gábor: Településtörténeti monográfiaírás Zala megyében
Műhely sorozat már lezárult, és jó színvonalú, értékes munkákat eredményezett. A másik helyi kezdeményezésű: a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága adja ki a Zalai kismonográfiák című sorozatot, melynek már a hetedik darabja jelent meg; a legutóbbi Szentgyórgyvár története, amely szintén nagyon igényes, színvonalas történeti munka.23 A csak helyi szerzők által jegyzett művek színvonala már erősen ingadozik. A szerzők között leginkább pedagógusok találhatók, főleg idősebbek — a fiatalok nem szívesen vetemednek ilyesmire, az idősebb pedagógusokban azonban a tapasztalat is, a hivatásérzet is működik, szeretik is és értik is azt a vidéket, ahol működtek-működnek; számosán egyébként helyi származásúak is, mint pl. Tantalics Béla, aki tanítóként dolgozott Lenti környéki szülőföldjén, és öt település történetét készítette el.24 (Ez is egyfajta különlegesség a maga nemében: e települések ugyanis — Kerkaszentkirályt leszámítva — Magyarország egyik igen archaikus tájegységéhez, a Hetéshez tartoznak, egymásnak szomszédai. E részletesen megírt, képekkel, ábrákkal ellátott művek lassanként kirajzolják az egész vidék történetét. Különösen a XX. századi részek fontosak, mert a trianoni békeszerződés, majd a második világháborút követő határmenLi viszonyok egyfajta bezárt helyzetbe kényszerítették e falvakat, melynek következtében sok érdekes, archaikus elem maradt meg életükben — elzártságuk miatt viszont a közvélemény keveset tudott, tud róluk.) Szakmai szempontból vizsgálva a műveket, forráskezelés, szerkesztés, arányosság tekintetében azok a jobbak, amelyeket a szakemberek készítettek — a helyi szerzők műveiben sűrűbben felbukkan a gyenge szövegezés, rossz képkiválasztás, dilettáns szakirodalom-használat. Persze, attól, hogy valaki hivatásszerűen foglalkozik a történetírással, még készíthet alacsony színvonalú művet: a megjelent „profi" munkák között is van olyan rosszul szerkesztett könyv, melyben egymáshoz nem illő szövegrészek, hibás képaláírások vannak. A legjobbaknak azokat a műveket ítélem, ahol a felkészült szerzőik) a helyi közösséggel együttműködve, az ő szellemi hagyatékukat is feltárva-beépítve hozzák létre a monográfiát: ilyen pl. a már említett Szentgyörgyvár, vagy a Molnár András által szerkesztett Balatongyörök25 kötet. Ezt az arányt a legnehezebb megtalálni, a szakembernek ugyanis a falu történe23 A „Száz magyar falu könyvesháza" és a „Zalai kismonográfiák" sorozatban megjelent művek leírását ld. a bibliográfiában. 24 TANTALICS Béla településtörténeti munkái: Kerkaszentkirály története. Kerkaszentkirály, 1993.195 p.; Lenti története: I. köt. 1849-ig. Lenti, 1993. 288 p. II. köt. 1849-1945. Lenti, 1996. 379 p.; Rédics története. Rédics, 2000. 279 p.; Szíjártóháza története. Lenti, 1997. 187 p.; Zalaszombatfa története. Lenti, 1997.191 p. 25 Balatongyörök múltja és jelene. Szerk. Molnár András. Balatongyörök, 2000. 255 p. XVI. t. 152 Acta PAPENSIA III (2003) 1-2.
