Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
Műhely gos forráskiadványok, okmánytárak, feldolgozások. Felhasználásuk alapvető követelménynek számít. A Tolna megyei községi monográfiák elemzésekor elsősorban a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltár könyvtárának, valamint a Tolna Megyei Könyvtár helytörténeti részlegének állományát vizsgáltam át. Ezen kívül igyekeztem a megyében található más könyvtárak gyűjteményeit is figyelembe venni a könyvtárosok útmutatásai alapján. Segítségükért ezúton szeretnék köszönetét mondani. Külön is hálával tartozom Lazáry Ágnes könyvtárosnak (Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára), valamint Balázs Kovács Sándornak és Kaczián Jánosnak, akik saját könyvtárukat bocsátották rendelkezésemre. Természetesem tovább lehetett volna bővíteni a vizsgált írások körét a különböző folyóiratok, illetve a külföldön kiadott munkák átnézésével. Sajnos, az idő rövidsége miatt erre nem kerülhetett sor. Annak ellenére tehát, hogy minél szélesebb körű „irodalmi merítésre" törekedtem, maradt, maradhatott olyan könyv, tanulmány, cikk, amely elkerülte figyelmemet. A megyei, illetve községtörténeti kutatások a XIX. század utolsó harmadában váltak rendszeressé. A korábbi pár mondatos községi adattárak, helységnévtárak, összeírások - melyek közül több, megyére vonatkozó anyag nyomtatásban is olvasható21 - mellett, az országos tendenciának megfelelően, megjelentek a nagyobb terjedelmű, monografikus igénnyel készült, történeti munkák. Ezek elkészítésében nagy segítséget jelentettek azok a helytörténeti írások, melyek az 1873-tól kiadott újságokban, így a Tolna Megyei Közlönyben, a Tolnavármegyében, később a Tolnamegyei Újságban láttak 21 MOLDOVÁNYI József: Tolna Vármegyének Geographiai, Statisztikai és Topographiai es- mértetése = Tudományos Gyűjtemény, 1824. X. füzet. (Különlenyomat) 10 fólió. — Tolna vármegyében fekvő mezővárosok és helységeknek A. B. C. rendbeni megnevezése és távolságuknak leírása. Szegzárd, 1850. 10 p. — HAAS Mihály: Emlék-könyv. II. kötet. Emlékek a 'Duna' mentén Földvártól Vukovárig. Pesten, 1852. [342-400.] [utánnyomás]. — GOMBOCZ Endre-HORVÁTH Adolf Olivér: Kitaibel Pál botanikus naplófeljegyzései tolnamegyei útjairól: 1799, 1808. Pécs, 1941.24 p. (Tolna vármegye múltjából, 6.) — OTTENDORF Henrik: Budáról Belgrádba 1663-ban. Fordította és a bevezetőt írta Hermán Egyed. Pécs, 1943. 112 p. (Tolna vármegye múltjából, 7.) BEL Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. Latinból fordította Kun Lajos. = Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. kötet. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1979. 327-364. — SZŐKE Sándorné ZSÍROS Mária: Az 1692. évi Kelcz Mihály-féle összeírás = Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. kötet. Szerk. K. Balog János. Szekszárd, 1983. 5-31. — GAÁL Attila— KŐHEGYI Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában, 1. rész = A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1971-1972. (II—III.) Szerk. Mészáros Gyula. Szekszárd, 1972. 271 -332. 2. rész: = Uo. 1973-1974. (IV-V.) Szerk. G. Vámos Mária, Szilágyi Miklós. Szekszárd, 1975. 297-339. 3. rész: = Uo. 1975-1976. (VI-VII.) Szerk. Szilágyi Miklós. Szekszárd, 1977. 279-360. — CSERNA Anna-KACZIÁN János: Egyed Antal összeírása és Acta Papensia III (2003) 1-2. 97
