Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Aradi Gábor: Adatok és tények a Tolna megyei helytörténetírás irodalmáról
Műhely miután Tolna megyében is létrehozták a múzeumi történeti osztályt, az évkönyvek is egyre több, írásos forrásra alapozott történeti munkát közöltek. A két említett intézmény tudományszervező tevékenysége mellett - a megyében is megfigyelhető urbanizációs16 fejlődéssel párhuzamosan - megteremtődtek azok a közgyűjtemények, melyek a helytörténet-kutatás fejlődését segítették, szervezték. Példaként említhető az 1987-ben alapított bonyhádi Völgységi Múzeum17 vagy az 1994-ben felállított Paksi Múzeum18. Mindkettő, sokszor erején felül, jelentős lépéseket tett és tesz az adott településre és térségére vonatkozó helytörténeti dokumentumok gyűjtésében, tanulmányok, könyvek kiadásában, konferenciák szervezésben. Meg kell említeni a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ próbálkozását. 1989-ben és 1990-ben hat szám jelent meg Babits-füzetek sorozatcím alatt.19 Sajnos, 1990 után a vállalkozás anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Ugyancsak az egyes községek történetének megírásához nyújtanak segítséget azok regionális léptékű, egy-egy szakterülettel foglalkozó feldolgozások, melyek a II. világháború előtt és után is készültek.20 A forrásokkal foglalkozó bekezdések végén szükséges megjegyeznem, hogy a kutatók, monográfiakészítők számára rendelkezésre állnak az orszávolt ebben az időben a levéltár igazgatója. (Regnálása idején jelent meg 1970-ben a „Tolna megyei helytörténeti füzetek" első két száma is 1970-ben.) A következő példányok, az 5-11. kötetig, K. Balog János szerkesztésében láttak napvilágot 1974 és 1987 között. Máig tartó új sorozatot indított el Dobos Gyula, kinek szerkesztésében 1991 és 2002 között 10 kötet jelent meg. — A múzeumi sorozat 1970-ben indult. Az első 14 kötet „A Szekszárdi Béri Balogh Adám Múzeum Évkönyve", míg a következő 10 (2002-ben a sorozat 24. darabja jelent meg) „A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve" címet viselte. A sorozat szerkesztői voltak: Mészáros Gyula, G. Vámos Mária, Szilágyi Miklós, Vadas Ferenc, Gaál Attila. 16 A 20. században 1905-től hosszú időn keresztül csak egyetlen városa volt a megyének. A változás 1970-ben, Dombóvár várossá nyilvánításával indult meg. Jelenleg kilenc a városok a száma. (1977: Bonyhád; 1979: Paks; 1984: Tamási; 1989: Dunaföldvár, Tolna; 1995: Bátaszék, Simontornya). A községek száma 99. 17 1990-ben jelent meg a „Völgységi Füzetek" 1. kiadványa. Néhány szám adatai a cikk végén lévő bibliográfiában találhatók. A Völgységi Múzeum a régió történetéről eddig három konferenciát szervezett, melyeknek anyagait megjelentette. (Lásd a bibliográfiát.) 18 Pakson a Múzeumi Füzetek megjelenése előtt elindult egy sorozat. Az első számban Csonka Ferenc „Hiador" című munkáját újították fel 1990-ben. (CSONKA Ferenc: Hiador = Jámbor Pál (1821-1897) Tanulmányok Paks és vidékének történeti múltjából. Hasonmás kiadás. Dunaújváros, 1990.103 p.) a sorozat további sorsáról nincs információnk. A Múzeumi Füzetek 1. száma 2000-ben, 2. száma 2002-ben jelent meg. Régészeti és néprajzi tanulmányokat tartalmaznak. 19 Pl. NAGY Ferenc: A szekszárdi Pinceszövetkezet története. Szerk. Bücher Flórián, 1990. 49 p. (Babits-füzetek 2.) 20 HAJDÚ Zoltán: Településhálózat és közigazgatási területszervezés a Dél-Dunántúlon. Bp., 1987. 171 p. CSAPÓ Mária: Tolna megye a reformkori politikai küzdelmekben. Bp., 1989. 188 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből, 111.) KANYAR József: Népoktatás a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában 1770-1868. Bp., 1989.486 p. 96 Acta Papensia III (2003) 1-2.
