Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Bősze Sándor: Somogy megye településtörténeti irodalma 1990–2002
Műhely pott tanulmányok szerzői alapvetően szintén a levéltárhoz kapcsolták az egyes köteteket. Az 1970-1980-as évtizedben a tanulmánykötetek mellett sorra jelentek meg, egy-két éves gyakorisággal, az egy szerzős — de ugyanakkor kétségtelenül igencsak vegyes színvonalú — községtörténeti munkák, amelyeket jobbára a lelkes helyi pedagógusok, ügyvédek és egykori jegyzők készítettek el, esetenként több évtizedes kutatómunkájuk zárásaként, így: Bodó Imre, Bolevácz József, Boross Marietta, Csutorás Lajos, Dombóvári László, Gál József, Móricz Béla, Herk Mihály, Laczkó András, Mikóczi Alajos, Pillér Dezső, Reöthy Ferenc, Sági Károly, Simon József és Zákonyi Ferenc. Ekkor születtek meg Gölle, Tab, Zamárdi, Szántódpuszta, Szentbalázs, Csokonya- visonta, Rinyaújlak, Marcali, Karád, Píetes, Nagyatád, Nagybajom, Balaton- földvár, Kőröshegy, Vörs, Balatonszentgyörgy, Törökkoppány és Balaton- mária-fürdő falvak múltját feldolgozó rövidebb és hosszabb lélegzetvételű kiadványok. Nyilván a '70-es évektől látványosan erősödő, s a következő évtizedben látványosan fejlődő honismereti mozgalomnak (is) köszönhetően folytatott kutatások a '90-es évtizedre érettek be. Azokra a helytörténeti kis- és nagymonográfiákra gondolunk, amelyek 1990-től kezdődően évente átlag négynégy kötetes gyakorisággal jöttek ki a nyomdákból. Könyv jelent meg Babó- csáról, Kéthelyről, Kőröshegyről, Balatonszárszóról, Balatonszemesről, Sző- lősgyörökről, Somogyvárról, Igáiról, Segesdről, Balatonfenyvesről, Szóládról, Véséről, Csurgónagymartonról, Szenyérről, Iharosberényről, Tapsonyról, Kötéséről, Kutasról, Gölléről, Somogysárdról, Nagybajomról, Siójutról, Za- márdiról, Kaposvárról, Bizéről, Mesztegnyőről, Belegről, Balatonberényről, Marcaliról és Kisbárapátiról. E kötetek tartalmi vonatkozásban szintén jelentős mértékű színvonalbeli eltérést tükröznek. E munkák közül a legszínvonalasabbra kétségtelenül az a Marcali tanulmánykötet sikerült, amelyet még Kanyar József szerkesztett. Az elmúlt egy-másfél évtizedben sok olyan változás történt, amely módosította a honismereti tevékenység motivációit. A honismereti mozgalom természetesen él. Miközben — talán — a régi fényét keresi, kétségtelenül új lehetőségeket is kapott a millenniumi programok fontos részeként. Továbbra is fontosnak tartva a honismeret színvonalas működését, ápolását, érdemes elgondolkodni a szerepek lehetséges változásáról. A honismereti mozgalom eddig — nagyon helyesen — igyekezett kihasználni a közgyűjteményeket, ezeken belül pedig elsődlegesen a levéltárakat. Abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy a közgyűjtemények jól kihasználták-e a honismereti tevé84 Acta Papensia III (2003) 1-2.
