Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely faluból ugyanis 1946-ban 478 családnak, a lakosság döntő többségének távoznia kellett!49 Tehát azok, akiket a község régmúltja leginkább érdekelhetett, Németországban éltek és olvashatták azt Johann Neuberger Leinfel- denben kiadott munkájában;50 akik viszont a kitelepített németek moson- szolnoki házaiba költöztek — jelentős részben Felvidékről elűzött, kisebb részben az Alföldről áttelepült magyarok —, azok számára 1946-tal kezdődik a „helytörténet", ők ez idő óta kényszerülnek együtt élni, az ő közösségük csupán az utóbbi évtizedekben van alakulóban51 — számukra az elmúlt bő fél évszázad történetének megismerése a fontos! Miért jelent meg több helyen is két kiadvány? Már a kiadványok számbavételénél utalnom kellett arra: néhány községben az általunk vizsgált időszakban két településtörténeti munka is megjelent! Joggal merülhet fel a kérdés: miért? Mi az oka, indokolja-e valami a párhuzamosságot? A választ keresve érdemes közelebbről is megvizsgálnunk ezeket az eseteket. A legkevésbé érthető számomra Abda helyzete: itt egy év különbséggel jelent meg a két kötet, ráadásul mindkettő az Abdái Önkormányzat kiadásában. Az 1995-ben megjelent „Emlékkönyv" 14 rövidebb írást tartalmaz, melyek közül a Figler András által írt „Régi Abda története" című 15 oldalas tanulmány minősíthető a legkomolyabbnak, a leginkább átfogó jellegűnek; a többi írás egy-egy részterület feldolgozására vállalkozik csupán. Az tehát mindenképpen megállapítható, hogy ez a jubileumi kiadvány aligha tud helyettesíteni egy monográfiát; a probléma az, hogy Fűzfa Ottó következő esztendőben megjelent munkája még kevésbé képes erre. Ez utóbbi, „Abda" címet viselő munka a „Históriánk, emlékek, reményeink" alcímet kapta, alatta pedig ez olvasható a címlapon: „A szerzőtársak, a beszélgetőpartnerek és az adatszolgáltatók segítségével, közreműködésével összeállította: Fűzfa Ottó". A kötet felépítése azután az érdekes alcím által ébredő kételyeinket 49 A mosonszolnoki németek kitelepítéséről részletesebben ld.: THULLNER István - HÚSZ János: A mosonmegyei németek kitelepítése 1945-1946 (Az elűzetés). Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári Német Kisebbségi Önkormányzat, 1997. 129-133. 50 A munka címére és megjelenési helyére utal: Mosonszolnok monográfiája, 369., a megjelenés idejét azonban nem közli. 51 Ahogy Thullner István megfogalmazza: „Az átgondolatlan betelepítés több hulláma következtében a község évtizedekre csak árnyéka lett háború előtti önmagának."; vö.: THULLNER István: Mosonszolnok (Zanegg), 724. = Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. Főszerk.: Tuba László. [S. 1], CEBA Kiadó - Dr. Fekete Mátyás, 1998. 724-725. Acta Papensia III (2003) 1-2. 53
