Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely címlapon. Ez utóbbi esetekben is érdemes a mögöttük álló „erő" után kutatnunk: a Corvin-Kódex Kht. által kiadott felpéci kötetből pl. kiderül, hogy az a „Felpécért Alapítvány" támogatásával jelenhetett meg. A kiadványok megjelenési idejéről Érdemes egy pillantást vetnünk arra is, hogyan oszlanak meg a kiadványok megjelenésük ideje szerint. Az adatokat összesítve érdekes és tanulságos kép rajzolódik ki: 1989 és 2002 között egyetlen olyan esztendő sincs, amelyben nem jelent meg legalább egy helytörténeti kiadvány megyénkben; ugyanakkor jól kirajzolódnak a csomópontok is. A legtöbb kiadvány a 2000. évben látott napvilágot: 16 település az államalapítás millenniumára „időzítette" a helytörténeti munka megjelentetését. Valószínűleg így tervezték ezt még néhány további községben is, a megvalósításba azonban csúszott némi késedelem: a 2001-ben kiadott hét kötet közül ez több esetében elképzelhető; a 2002-ben megjelent hédervári és nagycenki kötetről pedig — mivel a „Száz magyar falu könyvesháza" sorozatát az előző esztendőben tervezték befejezni — ez biztonsággal állítható. Összességében tehát megállapíthatjuk: a kiadványok kb. négytized részét a millennium „segítette világra". A másik kiemelkedő esztendő 1996: ekkor 11 kötet jelent meg — nyilván nem véletlenül ekkor: a honfoglalás millecentenáriuma bizonyosan hozzájárult ehhez. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy több helyütt nem várták meg a kiadvány megjelentetésével a kerek jubileumot: az ezt megelőző három esztendő mindegyikében 3-3 falutörténeti munka jelent meg megyénkben. Jelentősnek mondható még az 1998. esztendő is: ekkor 7 falu gazdagodott egy-egy új településtörténeti kiadvánnyal. A többi év közül viszont csak 1990-ben jelent meg két kiadvány; a fel nem sorolt öt esztendőben csak egy- egy „falumonográfia" látott napvilágot Győr-Moson-Sopron megyében. A megjelenési évek megoszlásának áttekintése véleményem szerint legalább két tanulsággal szolgálhat. Az egyik: a kerek jubileumok ösztönzőek lehetnek településtörténeti munkák megjelentetésére. Ezt egyébként nemcsak az országos, de a helyi évfordulók is segíthetik: bizonyítja ezt, hogy Abda község 1995-ben áttelepülésének46 150. évfordulójára jelentetett meg 46 A Rábca áradásai miatt többször elpusztult település lakói az 1840-es évek közepén új helyre költöztek: a folyótól kb. két kilométer távolságra építették fel templomukat, és köré települt le a falu. Acta Papensia III (2003) 1-2. 49
