Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely > Ágfalva község kétnyelvű kötete az „Ágfalvi mozaik - Agendorfer Mosaik" címet kapta; > Az „Otthonunk, Dör" kötet alcíme „Szemelvények Dör község múltjából, történetéből, a közelmúlt eseményeiből" lett; > Baranyai Lenke szerzői kiadásban megjelent munkája a „Kultúrtörténeti böngésző a Rábaköz és Beled történetéhez" címet viseli; > Pájer Imre Bodonhelyről írott kis füzete a „Falutörténeti vázlatok" alcímmel lett megjelölve; a babóti kiadványon a „Fejezetek egy rábaközi falu történetéből és néprajzából" alcím olvasható; > Horváth Győző a „Feljegyzések, fényképek Farad község történetéből" címet adta 1994-ben megjelent vékony kiadványának; szülőfalujáról írott munkája viszont a „Szemelvények Vica község történetéből és népéleté- ből" alcímet kapta; > Rozsonits Géza munkájának címe „Fertőszentmiklós rövid története és látnivalói" lett; > de a kötet tartalmára pontosan igyekszik utalni a „Fejezetek Kimle múltjából", vagy az „Adalékok Iván község helytörténetéhez" cím is. A felsorolt esetek jól érzékeltetik, hogy a szerzők, ill. szerkesztők egy része pontosan tisztában van munkájának hiányosságaival, vagy legalább érzékeli azok kisebb-nagyobb részét, és ezt művének címében vagy alcímében kifejezésre is juttatja. Vannak további műfajmegjelölési kísérletek is. Ilyen pl. a „krónika": Bausz Gyuláné Röjtökmuzsajról, Rozsonits Géza Petőházáról, ill. Briber József Sopronhorpácsról szóló munkája ezt a jelzőt viseli címében. Néhány esetben a kiadvány bevallottan tanulmánygyűjtemény: ezt a „Tanulmányok Ménfőcsanak történetéből", „A 750 éves Győrszentiván története. Tanulmánykötet" vagy a „Tanulmányok és kisebb dolgozatok a falu történetéből és néprajzából" alcímű kimlei kötet — valamint néhány társuk — már a címlapon is elismeri. Néhány esetben a falutörténeti munka inkább helytörténeti olvasókönyvvé „sikeredett" — ezt azonban csak ritkán „vallják be" a szerzők. A Korcz Antalné által összeállított „Halászi község múltja és jelene", vagy Németh Judit „Lébény története és jeles napi szokásai" című munkája, valamint néhány további társuk — a bennük közölt sok értékes és érdekes olvasmány, történeti monda, szokásleírás és visszaemlékezés miatt — a tartalom arányait tekintve inkább helyismereti szöveggyűjtemény-jellegű, bár a bennük közölt történeti ismeretanyag hiteles és pontos. Van viszont példa az ellenkezőjére is: a „Dunaszegi múltidéző" című kötetnek szerzője, Kozmáné 42 Acta Papensia III (2003) 1-2.
