Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Horváth József: „Falumonográfiák" Győr-Moson-Sopron megyében 1989–2002
Műhely monográfiája" című munkája, mely elkészültekor, 1937-ben a Faluszövetség pályázatán díjat nyert; és így jutott el második változatlan kiadásban — rövid bevezetővel ellátva — az érdeklődőkhöz Karácsonyi Sándor „Pér község és plébánia története" című kötete, mely a környező községek egyháztörténete szempontjából is értékes adatokkal szolgál. Ugyancsak egy korábban készült dolgozat ismételt megjelentetésének örülhetünk Bágyogszovát esetében, ahol a helyi önkormányzat Nagy Gyula „Bágyog, Rábaszovát és vidéke" című munkájának kiadását támogatta; itt azonban ez a tény némi előrelépést jelentett, hiszen ezek az írások előbb a Soproni Hírlap hasábjain jelentek meg folytatásokban 1932 és 1940 között, majd öt tematikus füzetben összegyűjtve, önálló kötetben azonban csak most olvashatók először együtt — ráadásul Timaffy László értő előszavával, aki a szerző személyéről és a munka korabeli fogadtatásáról is értékes adatokkal szolgál,34 hasznos segítséget nyújtva ezzel a kötet mai használóinak. Van néhány olyan település is, ahol egy évtizedekkel ezelőtt elkészült, de eddig kéziratban fekvő munka megjelentetése mellett döntöttek. így történt ez pl. Fertőrákoson, ahol a falu egykori plébánosának, a kiváló egyháztörténész35 Bán Jánosnak 1962-1963-ban készült igényes kézirata jutott el 2000- ben az olvasóhoz, a tartalomhoz méltó kivitelezésű kötetben, mely nemcsak szép külsejével és értékes illusztrációival hívja fel magára a figyelmet, de szakmai szempontból is dicséretre méltó — köszönhetően a kézirat sajtó alá rendezését elvégző Dominkovits Péter soproni főlevéltárosnak, aki a kötethez rövid, tömör utószót is írt, elvégezte a forrásmunkák rendszerezését, emellett személynévmutatót és — a dűlőneveket is visszakereshetővé tevő — helynévmutatót is szerkesztett! Hegyeshalomban a falu egykori evangélikus lelkésze, Zoltán László kéziratát jelentette meg az önkormányzat 1996- ban. De arra is van példa, hogy még élő szerző régebbi kézirata látott nemrégiben napvilágot: ez történt Kisbodak esetében, ahol a polgármester beköszöntőjéből megtudjuk, hogy a falu köztiszteletben álló idős tanítónője, Frantz Erzsébet már 1958-ban elkészült itt olvasható dolgozatával; majd néhány oldallal később a szerző előszavából az is kiderül, hogy munkája során az egyik legfontosabb forrása egykori igazgatójának, a Szigetköz jeles helytörténészének, Érsek Imre kisbodaki tanítónak az 1920-as években íródott tanulmánya volt — azaz a kötet tartalmának frissességét illetően komoly kételyeink támadhatnak... 34 Ezzel kapcsolatosan az egyes füzetekhez írt bevezetők is értékes adalékokkal szolgálnak; vö.: 97., ül. 138-139. 35 Egyháztörténeti munkái közül a legfontosabb és az utókor által a legtöbbet forgatott kiadvány: Sopron újkori egyháztörténete. Sopron, 1939. (Győregyházmegye múltjából, IV. rész. 2.) 40 Acta Papensia III (2003) 1-2.
