Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Újraolvasó - Gyurátz Ferenc: A pápai evangélikus gyülekezet eltöröltetése s újra megalapítása a múlt században
ÚJRAOLVASÓ GYURÁTIFERENC' A pápai evapgélikus gyülekezet eltöröltetése s újra megalapítása a múlt századimé1 2 A RÁKÓCZI ÁLTAL KELTETT SZABADSÁGHARC (1703-1711) megakasztotta hazánkban a vallási villongásokat. A „szabadságért" vagy „az uralkodóházért": e jelszavak oszták meg s foglalák el jelentőségükkel a közfigyelmet. Különben Rákóczinak mint valódi szabadsághősnek a zászlói amerre lobogtak, egyszersmind a vallási meggyőződés tiszteletben tartását is hirdették3. A szatmári békével azonban, mely a szívós eréllyel vitt függetlenségi háborúnak véget vetett, újra visszanyerte befolyását nemzetünk sorsára a német elem s a jezsuitizmus. Megújult a protestánsok nyomatása; egyre halmozódtak sérelmeik, s amelynél orvoslást kerestek, a jezsuitáktól környezett trón ügyökben a vizsgálatot rendesen ellenfeleikre bízta. Sok helyen elvétettek templomaik, lelkészeik, tanítóik elűzettek, vagy pedig a katholikus lelkészek fennhatósága alá szoríttattak. A jezsuitizmus, folyton ingerelve a felsőbb s alsóbb osztályokban a kedélyeket, egész leleményességet fejtett ki a protestánsok reménye és türelmének kifárasztásában. Szomorú korszak, melyben az elfogultság lábbal tiprá az emberi méltóságot, a legszentebb jogokat. A vallási gyűlölség kegyetlen műveiben s a gyászban gazdag időkre a szabad, békés kornak gyermeke csak méltó szánalommal gondolhat vissza. Acta Papensia III (2003) 3-4. 295 1 Gyurátz Ferenc (1841-1925) pápai evangélikus lelkész és püspök. Teológiát Sopronban és Halléban végzett. 1872-től Pápán lelkész, 1895-ben püspökké választották. 1916-ban nyugalomba vonult, tisztségeiről lemondott. Pápán utcanév és mellszobor őrzi emlékét, sírja az Alsóvárosi temetőben van. PAYR Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza. Sopron, 1931. 2 A tanulmány először a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1873. évfolyamában jelent meg két folytatásban a 695-701. és a 723-725. hasábokon. Ami a központozást és az ismertebb történelmi családneveket illeti, a szöveget némileg hozzáigazítottuk a mai helyesíráshoz. A rövidítéseket mind a magyar, mind a latin szövegekben feloldottuk. 3 A protestáns egyháztörténet-írás ma is ugyanezt az álláspontot képviseli: „A Rákóczi uralma alatt álló területeken a vallásügyeket az 1608. és 1647. évi törvények értelmében kezelték, és ez a protestánsok számára, ha csak egy lélegzetvételnyi szünetre is, biztosította a régóta vágyott szabadságot." V. ö.: BUCSAY Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp., 1985. 126. A gyakorlatban a Dunántúlon a vallás szabad gyakorlása a
