Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Komlósi József: Fejér megyei településtörténeti monográfiák 1990–2002
Műhely kájának négy kötetét Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltára adta ki. A megjelenés évét tekintve „vezet" 1996 (6 kötet), 1995-ben, 2000-ben és 2002- ben 5-5, 1991-ben, 1993-ban, 1994-ben, 1997-ben és 2001-ben 3-3, 1999-ben 2, 1990-ben és 1998-ban 1-1 kötet jelent meg. Jó alkalmat jelentett több monográfia kiadására a település alapításának (első okleveles említésének) évfordulója (Isztimér, Sárkeszi, Csókakő), az önállóvá válás évfordulója (Nagy- venyim), a várossá nyilvánítás (Polgárdi), és az 1996-ban, ill. 2000-ben megjelent kötetek esetében a honfoglalás, ill. az államalapítás évfordulója. 17 település (Alcsútdoboz, Bodajk, Csákvár, Csókakő, Etyek, Isztimér, Iváncsa, Kápolnásnyék, Lajoskomárom, Lovasberény, Magyaralmás, Nagykarácsony, Pákozd, Perkáta, Sárkeresztúr, Urhida, Vértesacsa) történetének feldolgozása jelent meg a Fejér megyei történeti évkönyv korábban már említett községtörténeti sorozatában is. A többszerzős gyűjteményes művekben szereplő írások szerzőit is figyelembe véve a közel ötven szerző közt nagyjából egyenlő arányban találunk a történelemmel, helytörténettel hivatásszerűen foglalkozó levéltárosokat, muzeológusokat, régészeket, történészeket és a lakóhelyük múltjával érdeklődésből foglalkozó kutatókat. Utóbbiak közül sajnálatos módon nem minden település történetének krónikása kérte szakember segítségét munkája megjelentetése előtt. Akik igénybe vették, azok elsősorban a Fejér Megyei Levéltár valamelyik munkatársát kérték fel szerkesztőnek, pl. Kupi László kápolnásnyéki vállalkozó, Fellegi Imre bodajki helytörténész, vagy néprajzos muzeológust lektornak, pl. Kasó Katalin, a Vértesacsáról szóló munka szerzője Lukács Lászlót. Akad azért olyan kiadvány is, amelynek lektora a helyi ÁMK igazgatója, vagy a polgármester. A legtöbb kiadványban szerzőként, szerkesztőként a Fejér Megyei Levéltár és a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársai működtek közre, közülük is legnagyobb számban Erdős Ferenc levéltár- és Fiilöp Gyula múzeumigazgató. A kiadványok nagyrészt egy, két, esetleg három-négy szerző munkái, de akad néhány monográfia, amely népes szerzőgárda tanulmányaiból állt össze. A Dunaújváros története című kötet 19 szerző (régészek, levéltárosok, muzeológusok, könyvtáros), a Sárszentágota múltjából és a Sárszentágota a XX. században című kötetek 7-7 szerző (a levéltárosok és muzeológus mellett helyi kutatók), a Perkáta története 8 szerző (levéltárosok muzeológusok) írásait tartalmazza. A Szülőföldünk, Soponya című kiadvány a Soponyáért Alapítvány Kuratóriuma által 1994-ben meghirdetett pályázatra beérkezett három írást közli, szakmai vélemény, tartalmi vagy stiláris javítás, változtatás nélkül. Acta Papensia III (2003) 1-2. 25
