Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely nest. Terve eléréséhez cselt eszel ki: akkor, amikor Hiszfalvyt már gyanúba keverték az apát megtámadó haramiák, ő elhiteti az ifjúval, hogy Ágnes már nem szereti. Tanácsolja, hogy bosszúból gyorsan vegyen felségül egy özvegyet. A meglehetősen gyerekesen gondolkodó Gyula meg is teszi ezt: „Megmutattam, hogy nemcsak egyedül ő az, a'kit én az oltárhoz vezetni tudok".90 91 A lányt kedvese hűtlensége halálos kórba juttatja, élete hamarosan véget ér. Ám a gonosz Ravaszdy és Fennlaky is tragikus sorsra jut, és Hiszfalvy számára sem marad más lehetőség, mint az, hogy önkezével vessen véget életének. A rózsa a szerelmesek boldogságát, egymás iránti hűségét hivatott jelképezni. Fennlaky egy éjjel meg akarja rongálni a növényt, hogy ezzel igazolja Ágnes előtt a távollévő Gyula hűtlenségét. Tettének végrehajtásában megzavarja Maszlag, aki egy cigányasszony jóslata miatt el akarja lopni Ágnes rózsáját beteg szeretője, Kati számára, azért, hogy az meggyógyuljon tőle. Ravaszdy és Fennlaky ármánykodásáról a rózsa egyik fiatalt sem „tájékoztatja", Ágnes vakon bízik kedvesében, aki pedig könnyen hitelt ad barátja szavainak. így rendelődik hozzá a rózsához értelmező jelzőként a kétszínű. Az események bonyolításában fontos szerep jut az erdei haramiáknak, Fennlaky mint haramiavezér lép elénk a második felvonásban, és megbízásából megtámadják a legények Deli Jónást. Fennlaky menti meg a rablóktól, s ezzel hálára kötelezi a lány apját. Káka, Gazfi, Csákány, Balta és Maszlag az erdőben egy tisztás körül ülnek és somlai bort iszogatnak a harmadik felvonás nyitójelenetében. így énekelnek: A hüs erdő magányába Minden bükknek árnyékába Van a' hazánk 's életünk... Igyunk ne lássunk bánatot Nem szolgálunk mi robotot.191 A haramiák üyen sokoldalú, a cselekmény szövésében való döntő szerepeltetése arról árulkodik, hogy szerzőnk láthatta színpadon Schiller drámáját, amely 1794-ben mutattak be először.92 A XIX. század elejétől Angyal Bandi, Zöld Marci címmel megszületnek a magyarított utánzatok, amelyek hősei gyakran az életből vett szereplők, a betyárok. Bár Nádasdy Lajos kutatási eredményeit is igyekeztünk felhasználni, a korabeli címlapok nem tudósítanak bennünket a Haramiák egyetlen pápai előadásáról sem. Mivel azonban az 1830-as években ezek a rablójelenetek gyakran előfordultak egy-egy szo90 Rózsa 1836-1837.130. ' 91 Rózsa 1836-1837. 309. 92 KERÉNYI1981.117. 236 Acta Papensia III (2003) 3M.
