Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Kerpel Péterné: Egy reformkori pápai diákfolyóirat: a „Rózsa" (1836–1837)
Műhely gyakróli nézetet hatalmasan tisztítja, sőt némely tán örökre rejtve maradt magvakat is csírádzásra bír. "10 11 Az irodalom és retorika művelésének a pápai református kollégiumban — akárcsak Debrecenben, Sárospatakon, Nagyegyeden — több évszázados hagyomány volt, e hagyomány azonban a felvilágosodás korától kezdve módosult. A deákos (latin) műveltségeszmény fokozatosan háttérbe szorult, s a magyar nyelvű nemzeti kultúra fokozatosan mind nagyobb teret nyert.” A város életében külön autonómiának számított a diákönkormányzat (coetus), melynek szervezetét és működését a kor követelményeihez idomuló új kollégiumi törvények (1836,1845) szabályozták. Kéziratos időszaki kiadvány megjelentetése nem igényelt hatósági engedélyt. A szigorú cenzúra megkerülésére a kéziratos előállítás és terjesztés önként kínálkozott. A Rózsa 1-17. számáig mindenütt a következő jegyzet található a lapszám legalján: „T. Vály Ferencz Senior. T. Kun Pál Ellenőr 's a' közönséges Tanító Urakfeliigyelésök alatt szerkeszti Csilus, — segédtársak: Jeremiás, László, Bátki, Fördős, Fekete, Szűcs Urak" A lapkészítésben felügyelőként közreműködő „közönséges tanító urak" maguk is diákok voltak, mégpedig a felsőbb évfolyamokon tanuló ifjak. Vály Ferenc12 köztanító (publicus praeceptor ) 1833-34-ben szintaxist tanított, 1836-37-ben seniorként a könyvtárnoki feladatokat is ellátta. így került kapcsolatba a főiskolán keringő hetilappal, melyben a kínálkozó alkalom ellenére sem közölt írásokat. Vály Ferenc neve elsősorban azért is ismert, mert hosszú ideig Pápán tanított, s felesége, Jókai Eszter, Jókai Mór testvérnénje volt.13 Kun Pál, a Rózsa ellenőre 1834-35-ben poeticát tanított. A joghallgatók közül fontos Boross (Boros) Mihály neve, akit az irodalmi köztudat mint lapszerkesztőt tart számon. A diáklapban neve Borosként szerepel, de az életrajz ismeretében14 minden kétséget kizáróan ugyanazon személyről van szó. Boross Mihály 1835-től a pápai kollégiumban jogot tanult15 és 1842-ben már végzett diákként lett a Képzőtársaság tiszteletbeli tagja. Ha annak az okait nyomozzuk, hogy mi késztethette zsengéik publikálására az amúgy igencsak elfoglalt ifjakat, arra a fiatal tanárgárdára kell ráirányítani a figyelmet, akik az 1830-as évek elején kerültek az ősi alma mater falai közé. Tarczy Lajos, Bocsor István, Stettner-Zádor a magyar nemzeti 10 Tavasz zsebkönyv. Pápa, 1845. Előszó. 11 Az oktatás-nevelés tartalmában bekövetkezett változásokat is bemutatja KISS 1896. 12 Vály Ferenc (1810-1882) 1837-től a komáromi református gimnázium tanára, 1848-tól a pápai kollégium pedagógiai tanszékének vezetője, később a tanítóképző tanára, majd igazgatója. 13 SZINNYEI XIV. Bp., 1914. 795-796. 14 Új magyar irodalmi lexikon. Bp., 1994.1. 270. 15 A jogi tanszéket 1832-ben alapították, vezetője Stettner (Zádor) György volt. Acta Papensia III (2003) 3-4. 219
