Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely ÉRTÉKELÉS Adalbert Jancovius — Jancovius Béla: egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben. Szülővárosában, a németországi Lipcsében szerzett szakmai ismereteivel, tapasztalatával hűségesen, több mint ötven éven át szolgálta a magyar könyvkereskedelmet, ezen belül Kilián György és utódainak könyvkereskedését. Egyike volt azoknak a külföldről idetelepült szakembereknek, akik szakértelmükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar Királyság az Osztrák-Magyar Monarchián belül kereskedelmi és kulturális életével is Európa szerves része lehessen. Szakmai kapcsolatai élő kapocsként kötötték össze Budapestet Lipcsével és Béccsel. Inkább az európai könyvkultúra hazai képviselőjének tekinthető, mintsem a magyar irodalom külföldi népszerűsítőjének. Hazánknak szüksége volt olyan emberekre, mint Adalbert, aki Európának és hazájának irodalmát képviselte nálunk, hiszen a magyar kulturális élet nem is lehetne sohasem teljes az egyetemes írott kultúra ismerete nélkül. Feladata teljesítése közben családjával a magyar társadalom szerves részévé vált, budapesti lakosként a polgári értelmiség sorait erősítette. Azon felül, hogy munkája révén az írott kultúra népszerűsítője volt hazánkban, családjában is továbbörökítette a könyv szeretetét. Két fia, Árpád és Kálmán is — ahogy már említettük — a könyvkereskedelem berkein belül dolgozott tovább. A következő generációk tagjai közül is mmdig volt valaki, aki a könyvkultúra képviseletét feladatának tekintette. Adalbert unokája, Imre (1919-1957) a Központi Antikváriumban dolgozott, nagy műkedvelő és műgyűjtő hírében állott.127 Imre lánya, Judit pedig ma a Bajcsy-Zsilinszky úti Nyugat Antikvárium vezetője, alkalmazottja pedig Ottó egyik dédunokája.128 A Jancovius név fiúágon is él mindmáig, Imre leszármazottjai révén. A Jancovius család, mint annyi más, a XIX. században Magyarországon letelepült külföldi család, értékes múltját megőrizve sikeresen beépült a magyar társadalomba. Adalbert példája pedig megerősíthet minket abban, hogy az elkötelezett hivatástudat képessé teheti arra az embert, hogy hazát cserélve és az anyagi szempontokat is háttérbe szorítva találja meg helyét a társadalomban. 127 Szájától vonta el a könyvekre kiadott pénzt. Hány rostélyost néni evett meg, hány utazást mulasztott el, csakhogy fétisének áldozzon... A raktár egyik sarkában halmozta fel azokat a köteteket, amelyeket lassanként majd megvásárol, de jövedelmét tekintve száz évre lett volna szüksége. Minden könyv lelőhelyét ismerte. Fültanúja voltam, amikor egy ritka Lovik-kötet után tudakozódó vásárlónak így felelt: „Egy példány van belőle." - és megnevezte azt a győri ügyvédet, akinek a birtokában van. KELLÉR Andor: Jancovius és a könyvek. In: Uő: A titkos lakó. Bp., 1962. 204. Az eredetileg az Esti Hírlapban megjelent cikk töredéke a családi hagyatékban: JL VI. 3. 128 Szikora Katalin: Könyvszeretet - hetedíziglen. = Magyar Könyvgyűjtő 1/7. 2001. szeptember. Antikvária rovat. 12-13. 204 Acta Papensia III (2003) 3-4.
