Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
3-4. szám - Műhely - Schilde René: Hivatás- és identitástudat a Jancovius-családban: Egy német szakember a magyar könyvkereskedelemben
Műhely A JANCOVIUS-CSALÁD SZÁSZORSZÁGBAN (SZÁRMAZÁS, ISKOLÁZTATÁS) A család ősei Lausitz tartományból származnak, nevük (Jankov) is mutatja, hogy a többé-kevésbé germanizált szláv szorbok közül valók.1 A legrégibb ismert felmenő a XVIII. század második felében élt Johann Gottlieb Jancoviiis, aki Zittauban2 volt kereskedőember. Később beállt zsoldosnak a porosz hadseregbe, de aztán kiábrándulván a porosz katonai valóságból, dezertált, és Szászországba szökött vissza néhány társával együtt.3 4 1773-ban nősült meg. 1776-ban született fia, Carl GottliebA Ő Penigben5 telepedett le, ahol a családi feljegyzés szerint a sóvám és a híd- vám bérlője volt. Első házasságából 1805-ben született fia, Franz Moritz.6 Neki két házasságából 11 gyermeke lett, az elsőből egy lány, a másodikból mindegyik gyermek - Adalbert és három lány - megérte a felnőttkort. Második felesége, Dorothea Gottsgern már szintén özvegy volt, amikor 1842- ben összeházasodtak. Harmincegy évig együtt, az asszony 1873-ban bekövetkezett haláláig.7 Franz Moritz családtörténeti feljegyzéseiben ezt írta első házasságáról: „Házasságunk boldog együttlét volt, de sajnos csak kevés zavartalan örömöt jelentett, annál több betegséget, halálesetet, szomorúságot. Ő maga három évig szenvedett mellkasbetegségben.'' Megemlékezett gyermekei haláláról is. Az 1833-ban, majdnem háromévesen elhunyt, Adolph Bernhard nevű fiáról így írt: „Habár rövid és szenvedésekkel teli volt az élete, nekem nagyon sok örömet szerzett." Az 1834-ben elhunyt Karl Theodor nevű harmadik fiát pedig a következő szavakkal jellemezte: „Jószívű lélek volt, kitűnő jellemű. Csak az vigasztal a halálában, hogy mindezt soha nem fogom elfelejteni."8 1 Meyers Konversations-Lexikon. XIV. kötet. Leipzig-Wien, 1890. 43-44. ÓDOR László: Szorb irodalom. In: Világirodalmi lexikon. Főszerk. Szerdahelyi István. XIV. Bp., 1992. 679-682. BIKFALVI Géza: Szorb humanisták Magyarországon. = Magyar Nemzet XXXVII/297. 1981. december 19. 10. Megtalálható a család hagyatékában: Jancovius család levéltára (továbbiakban: JL) VI. 4. 2 Zittau Felső-Lausitz tartomány legdélibb városa, mely 1635 és 1815 között a Szász Választófejedelemséghez tartozott. Meyers Konversations-Lexikon. X. kötet. Leipzig, 1888. 567. 3 Franz Moritz Jancovius levele fiához, Adalberthez. Leipzig, 1886. április 25. JL IV. 7. sz. levél. 4 A családi Biblia genealógiai bejegyzései. Másolat. JL I. 1. 5 Penig a Szász Választófejedelemségben, a Mulde folyó völgyében található ősi városka, első említése 1004-ből való. Jana KAULICH, Dieter RICHTER: Über Amerika ins Tal der Burgen. Das Tal der Zwikauer Mulde um Penig. Penig, é. n. 6 Keresztelése alkalmából fennmaradt a keresztszülőknek a családhoz írt 3 köszöntő levele is, melyek képei kézzel vannak színezve. JL V. 3-5. 7 Dr. Ravasz Árpádné, szül. Jancovius Margit által összeállított családfa. JL 1.3. 8 Franz Moritz Jancovius családtörténeti feljegyzései (1776) 1816-1873. JL I. 2. 174 Acta Papensia III (2003) 3-4.
