Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márkusné Vörös Hajnalka: Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990–2002
Műhely meg, amely elkülönül az értékelő, megfelelő szempontú feldolgozástól.27 Megkönnyítve ezzel a feldolgozás előadásmódjának egységesítését, a művészi szerkesztés érvényesítését. Végül felvetődik a kérdés: mi módon befolyásolható, módosítható a helytörténeti kutatás iránya, minősége, mi a történész szakma feladata és felelőssége? Sajnos szembesülni kell azzal, hogy sem vidéken, sem országosan nincs egy olyan szakmai folyóirat, amely rendszeresen ismertetné és értékelné a helytörténeti irodalmat, hiányzik az önreflexió és a folyamatos koordináció. A helytörténeti munkák egyre gyakrabban jelennek meg lektorálás nélkül, s a munkában való személyes részvétel hiányában a „szakma" nem tudja befolyásolni, illetve garantálni a minőséget. Annál inkább sajnálatos ez, mert éppen napjainkban kezd megváltozni a helytörténetírás megítélése. A társadalomtörténeti megközelítés előtérbe kerülésével az események története helyett a gazdasági, társadalmi folyamatok alakulása került a szaktudomány érdeklődésének homlokterébe, és ez felértékeli a helyi kutatásokat. Az új szemlélet másként látja a helytörténet értelmét és szerepét is, mert a társadalom szerkezete és annak működési módja a maga konkrétságában, a helyi szinten fogható meg forrásait is ott találja meg. Helytörténeti munkáink közül is azok a legértékesebbek, melyek vállalkoznak ilyen mélyfúrásra, s meggyőződésem, hogy ez értékes — és befogadható — mind a helyi közösség, mind a tudományos közgondolkozás számára. 27 A levéltár szerepvállalását a helytörténetírásban éppen abban látnám, hogy az alapkutatások, forrásközlések, módszertani útmutatók elkészítésére biztosítana lehetőséget és helyet kiadványaiban. 136 Acta Papensia III (2003) 1-2.
