Acta Papensia 2003 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei 3. évfolyam (Pápa, 2003)
1-2. szám - Műhely - Márkusné Vörös Hajnalka: Településtörténeti monográfiák Veszprém megyében 1990–2002
Műhely A kiadványok hatoda (15) helyi egyesületek, alapítványok támogatásával jelent meg. Ebben az esetben ritkán fordul elő az, hogy maguk az egyesületek adnának megbízást a helytörténeti munka megírására, általában már egy meglévő tanulmány kiadásához nyújtanak segítséget.5 Megrendelőként és támogatóként bábáskodott a kötetek tíz százaléka fölött (10) a helyi német nemzetiségi önkormányzat. Az általuk megjelentetett kötetek érdekessége, hogy az események története helyett a gazdasági, társadalmi folyamatok alakulása, a falusi életmód és mentalitás feltárása került előtérbe. Nem kényszerültek a szerzők az országos történetírás korszakolásának kötelező betartására, a köztörténet által használt fogalmak használatára és a külön-külön elért eredmények egyeztetésére, ráadásul ezek a kiadványok többségében kétnyelvűek.6 Az adott időszakban magánkiadásban is jelentek meg községtörténeti feldolgozások (5). A szerzők saját szülőfalujuk történetét dolgozták fel, vállalva a kiadás anyagi fedezetét.7 A Veszprém megyei közintézmények közül több felvállalta a helytörténeti monográfiák kiadásának ügyét. A könyvtárak közül a városi gyűjtőkörrel, esetleg helytörténeti gyűjteménnyel rendelkezők reagáltak érzékenyen az olvasók megváltozott igényeire. A pápai Jókai Mór Városi Könyvár „Jókai Füzetek" címmel indított sorozatában adott helyet községtörténeti feldolgo5 Legtöbb esetben egy-egy megbecsült helytörténeti kutató publikálási lehetőségeit segítik ily módon. Például a Városlődi Falumúzeum Baráti Köre adta ki 1991-ben Koppány István helyi iskolaigazgató közel két évtizedes gyűjtőmunkájának eredményét, Városlőd történetét. Pacsuné Fodor Sára Várpalota helytörténeti kézikönyvét 12 egyesület támogatta. 6 Nagytevel és Városlőd történetéhez szolgáltat érdekes adatokat ROTH, Michael: Zur Geschichte von Waschludt / Városlőd. Bad Kreuznach, 1990. és SCHWEIGHOFER, Julius Gottfried: Siedlunggeschichte und Mundért von Deutschtevel. Nagytevel in westlichen Buchenwald in Mittelungarn. Budapest, 1990. A két munka jó példa arra, hogy a forráskritikai hiányosságok ellenére is lehet értékes egy mű, ha új adatokat tár fel, új anyagot gyújt össze és azokat közli. Ugyancsak a helyi kisebbségi önkormányzat támogatásával jelent meg HUDI József: Herend története. Veszprém, 1998. A kötet részletes és alapos levéltári kutatások alapján tárja fel a település múltját és életét. A szerző adatgazdagságban, mindenre kiterjedő figyelmével, helyes szempontjával mintául szolgálhat a hasonló jellegű helytörténeti tanulmányoknak. Hasonló alapossággal írta meg IRÁNYI László Nagy- esztergár történetének egyes fejezeteit, a német nemzetiségi önkormányzat anyagi lehetőségeihez alkalmazkodva, egy-egy évszázadot évente külön kötetben: Nagyesztergár a XVIII. században. Nagyesztergár, 2000. Nagyesztergár a XIX. században. Nagyesztergár, 2001. Nagyesztergár a XX. században. Nagyesztergár, 2002. Az eddig megjelent nagyesztergári köteteket a tervek szerint régészeti és néprajzi tanulmányok is követni fogják. 7 HUDI József: Pénzesgyőr története. Veszprém, 1998. TATAI Zoltán: Szülőföldem, Bódé. Budapest, 1998. MEZEI Zsolt (szerk.): Vaszari históriák: Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998. WODIANER-NEMESSURI Zoltán: Nemesvita: A nemes község életrajza. Budapest, 2001. JABLONKAY Géza: Alsóörsi krónika: Alsóörs története a legrégibb ismert időktől napjainkig (1272-1972) Zürich, 2002. Acta Papensia III (2003) 1-2. 129
